Csapatmunka – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Félig tűzoltókocsi (pontosabban műszaki mentőszer), félig mentőautó, s még repülni is képes: ekkép jellemezhetnénk a Pápán és Szolnokon minden nap, minden órában készültségben álló kutató-mentő helikoptereket. A hajózószemélyzet gyorsan képes a kárhelyszínhez reptetni a gépet, de aztán a hátul ülők kerülnek előtérbe. A szolnoki nagyhangárban feladatára váró helikopter kinyitott teherterénél Gazsó Krisztián törzsőrmester, ejtőernyős kutató-mentő beosztott várt minket. Mint elmondta, a három hajózó mellett a gépen háromtagú csapat (felcser, illetve az ejtőernyős-parancsnok és beosztottja) várja a riasztást. Az ejtőernyős szakemberek elsődleges feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a felcser megkezdhesse a sérültek ellátását. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a mentendő személy nem szenvedett sérüléseket, „csak" éppen fennakadt a fán vagy a sziklafalon, és képtelen saját erőből kimenekülni a veszélyes helyzetből. Ekkor is jól jönnek azok az eszközök, amelyek a Mi–17-es helikopter deszantterének nagy részét elfoglalják. Alpintechnikai, vízfelszíni vagy műszaki mentés – minden feladathoz ott a célszerszám a fedélzeten.

Eszközök garmadája

A kárhelyszín felé tartva a különböző segédanyagok áttekintése megkönnyítheti a mentés előzetes megtervezését: ha például ismert az eltűnt légi jármű típusa, akkor a dokumentációból gyorsan kiolvasható, hogy a mentésnél mire kell vigyázni, hol vannak a főtartók, hol vágható a gép, esetleg mit kell lekapcsolni a műszerfalon. A Szolnokon várakozó kutató-mentő helikopterben először a fedélzeten tárolt ipari alpintechnikai eszközöket láttuk: két, 50–60 méteres kötél, karabinerek, csigák, illetve három beülőheveder. Az utóbbiakat egyébként nemcsak az alpintechnikai feladatoknál, hanem a gépből történő leereszkedésnél is használják. Az egyik a felcseré, aki szintén ki van képezve az alpintechnikai ereszkedések biztonságos végrehajtására. Az ajtótól nem messze kapott helyet egy újabb kötél, amelyet előkészítettek a csörlőbe bekötéshez és a helikopter ajtajából történő leeresztéshez. Megjegyzendő, hogy műszaki mentés esetén az erővágó és feszítő-vágó berendezést is el kell juttatni a géproncshoz, s ekkor akár a csörlő is szóba jöhet, mint erre alkalmas eszköz.

További részletek a Magyar Honvéd magazin január 11-én megjelenő számában!