A szentesi műszaki ezred búvárbázisán szolgáló szakemberek többségénék ismerős feladatköröket tartogatott a tanfolyam, de vannak az alegységnél olyan katonák is, akik most találkoztak először a pontonhídra megszólalásig hasonlító eszközzel és a telepítés folyamatával. Az ismeretmegújító foglalkozáson a búvárbázis katonái előbb a teherautókról történő vízberakást gyakorolták, majd – láthatóan jól összeszokott csapatként –  pillanatok alatt sorba rendezték a KD-84-es készleteket alkotó csónakokat.

A rögzítést követően megtörtént a csónakmotorok felszerelése is, amellyel immár kormányozhatóvá vált a csónakok alkotta gyaloghíd.

Gazsi Tamás őrmester, műszaki felderítő búvár, egyben a tanfolyam vezetője elmondta: a könnyű deszantátkelő készletekkel összesen nyolc méternyi folyószélesség hidalható át biztonságosan. Terhelését tekintve az összekapcsolt munkacsónakok méterenként kétszáz kilogrammnyi súlyt bírnak el. Akár tizenhat felhasználási módja is létezik, ezek közül a legjellemzőbb a gyaloghíd, valamint a búvárok számára kialakítható búvárkomp, amelynek fedélzetéről indíthatók és irányíthatók a merülések.

Mivel az alapvető irányváltásokat a két csónakmotor gázadásával és gázelvételével lehet megvalósítani, a készlet helyzet- és irányváltoztatása komoly odafigyelést és tapasztalatot igényel. Főleg most, a megáradt Tisza egyre erősödő sodrása mellett. Mindemellett kisebb folyók, tavak esetében előszeretettel alkalmazott eszköz a KD-84 könnyű deszantátkelő készlet, hiszen gyorsabban és könnyebben telepíthető búvárkompot biztosít, mint a nagyobb, gépjárművek forgalmára is alkalmas pontonhídelem.

Szőnyi István Kornél őrmester, az ezred búvár-kiképzőaltisztje már jó ideje ismeri a készletet és alkalmazásának technikáját. Mint fogalmazott: minden a jól begyakorolt mozdulatokon és a csapatmunkán múlik. Hozzátette, hogy akár három katona is el tudja végezni a szükséges műveleteket, ám sokkal gyorsabb a folyamat, ha kétszer ennyien állnak neki a telepítésnek.

GALÉRIA