Egyedül nem megy

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2016. április 24. 8:19

A haza védelme folyamatos együttműködést igényel az abban érintett szervezetek között – hangzott el a HM Védelmi Hivatal és a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság szervezte Védelmi Igazgatási Konferencián, április 21-én.

Az MH 54. Veszprém Radarezred laktanyájában megtartott konferencián Takács Szabolcs kormánymegbízott, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnöke megnyitó előadásában elmondta: a konferencia célja a hazánkat – illetve szűkebb értelemben a megyét – érintő, komplex válsághelyzetekben együttműködő szervek közös munkája tapasztalatainak feldolgozása, és annak még inkább olajozottabbá tétele.

A kormánymegbízott a megyei védelmi bizottság működésének bemutatása kapcsán kiemelte: az érintett szervek – köztük a Magyar Honvédség – bevonásával a közelmúltban számos sikeres gyakorlatot tartottak. Ilyen volt például a „Feltöltés 2015" nevű hadkiegészítési gyakorlat, melynek során „mindenki láthatta, hogy szükség esetén hogyan működne a haderő sorozási rendszere."

„Tavaly Újdörögdön 750 fő részvételével nagyszabású terror-elhárítási gyakorlatot szerveztünk, ahol a honvédség szintén fontos szerepet játszott. Nem mellékesen pedig a munkánkat önkéntes tartalékos katonák is segítik" – húzta alá Takács Szabolcs.

Zentai László ezredes, az MH 54. Veszprém Radarezred parancsnoka szerint válsághelyzet esetén a Magyar Honvédség kijelölt erői gyorsan bevethetőek, viszont ehhez nagyon szoros együttműködés szükséges. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években ez a fajta operatív közös munka számos katasztrófahelyzetben sikeresen megvalósult. Ilyen volt például a vörösiszap-katasztrófa, vagy éppen a 2013-as extrém hóhelyzet, illetve árvíz. Szintén ide sorolta az ország közel 420 000 lakosát érintő „Vízforrás 2013-2014" elnevezésű feladatot, amikor is a Magyar Honvédség a kijelölt településeken, huzamos időn át biztosította a megfelelő minőségű ivóvízellátást.

„A katonák elkötelezettek a haza védelme érdekében, ami adott esetben természetesen a katasztrófahelyzetek felszámolását is magában foglalja. Az együttműködést tovább erősíti, hogy a közelmúltban a megyei védelmi bizottságok üléseit több esetben katonai szervezeteknél tartották" – közölte a parancsnok.

A jelenleg is fennálló migrációs válsághelyzetből adódó, honvédségi feladatokkal kapcsolatosan az ezredes elmondta: ez „az érem másik oldala", vagyis a határaink védelméhez most a honvédség kérte a társszervek segítségét. Mint fogalmazott: az érintett megyék védelmi bizottságai folyamatosan és hatékonyan segítik az ideiglenes alkalmi kötelékek munkáját.

A honvédség és társadalom kapcsolatáról, valamint az önkéntes tartalékos rendszerről tartott előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos leszögezte: a kötelező sorkatonai szolgálat 2004-es felfüggesztésével a civilek és a haderő között „elveszett egy híd", ráadásul a tartalékos rendszer sem épült ki.

„Nem zárhatjuk be magunkat a laktanyák falai közé. Erősíteni kell a honvédség társadalmi elfogadottságát, és meg kell ismertetni a fiatalokkal a katonai szolgálat lehetőségeit. Szerencsére akad egy olyan réteg, akik belső meggyőződésből vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Noha a jelenlegi önkéntes tartalékosaink jól képzettek, szükség van az állomány bővítésére, fiatalítására, és motiválására" – mondta a miniszteri biztos.

Kun Szabó István vezérőrnagy, lándzsát törve az ifjúság honvédelmi nevelésének fontossága mellett, kiemelte: csakis az egészséges nemzet tudja megvédeni önmagát – az egészség egyik záloga pedig a sport, ami ilyenformán a honvédelmi nevelés fontos eszköze. Hallhattuk: az illetékesek tervezik a jól működő Katonasuli-program szabadidős programokkal, kiképzési foglalkozásokkal történő kibővítését is.