Eltűnnek a falak és maradnak a hidak

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. június 25. 9:31

Nagyon lassan eltűnnek a szellemi falak a szívekből, és maradnak a hidak – mondta Bíró László katolikus tábori püspök június 23-án, hétfőn a katolikus tábori lelkészek napján tartott rendezvényen a fővárosban.

„Mióta itt vagyok, az elmúlt öt évben, örömmel tapasztaltam, hogy leomlottak a falak. A fizikai falak már 1989-ben leomlottak, és nagyon lassan leomlanak a szívekben is" – mondta a püspök, azzal együtt, hogy a mostani találkozó erről is szól.

Az alkalomról szólva elmondta, ahhoz, hogy egy csapat jól szuperáljon, kellenek az ilyen közvetlen találkozások, ezek ugyanis az egységes „működés" alapfeltételei.

Az ünnepségre két történészt − dr. Balla Tibort és Stencinger Norbertet − is meghívtak, akik egy-egy, az első világháborúhoz kapcsolódó témában tartottak előadást.

Egyebek mellett elhangzott: a Monarchia több mint 51 millió polgárára 7 nagyobb és sok kisebb felekezet jutott. A nagyobb vallások képviseltették magukat a harctéren is, és viszonylag korán – már a XIX. században – megalakultak a különböző tábori lelkészetek.

A tábori lelkészek fontos feladatai közé tartozott a gyóntatás, misézés, a vallási ünnepek levezénylése és a munka dandárja, a temetés is. A tábori miséken általában nagyon nagy számban vettek részt a katonák, annál is inkább, mert ezekre közvetlenül a fronton már nem volt alkalom, hiszen a papokat nem engedték a tűzvonalba.

A háború harmadik évére, 1917-re már olyan imakönyveket is kiadtak, amelyeket a harctéri viszonyokhoz igazítottak, így volt bennük olyan ima, amelyet ütközet közben mondhattak, és olyan is, amelyet a harc előtti időszakra javasoltak.

Nagyon fontos és kiemelkedő pontja volt a lelki életnek a vallásos ünnepek megtartása, így a karácsony és a húsvét. Nem véletlen, hogy a leghíresebb különbékék és frontbarátkozások általában Jézus születésének ünnepére estek: ilyenkor, ha lehetett, szüneteltették a harcokat.

A lelkészek a tábori kórházakban is szolgálatot teljesítettek, sőt – az analfabéták magas aránya miatt – gyakran ők írták meg és olvasták fel a leveleket is. A háború szörnyűségei a vallásos katonákat – a feljegyzések szerint – még hitbuzgóbbá tették, míg a kevésbé hívőket eltávolították a Mindenhatótól.

A rendezvényen többek között jelen volt dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök és Kun Szabó István vezérőrnagy.