Emlékművet kaptak a Nagy Háború újbudai honvédei
Szöveg: Dr. Tóth Gergely százados | 2018. augusztus 8. 18:58A XIX. és a XX. század fordulóján, a városok növekedésével a régi, akkor már belvárosokban található kaszárnyák helyett az Osztrák-Magyar Monarchiában is a városok szélén épültek új, modern objektumok. Ez vezetett Budapesten is a kelenföldi (a IV. Károly király-, ma Petőfi-) laktanya építéséhez, amely az 1913-ban, a véderő fejlesztési programja során újonnan megalakított magyar királyi 29. és 30. honvéd gyalogezredeknek adott otthont.
Az ezredek nem sokáig élvezhették a békét, 1914-1918 között Kelenföldön csak az alakulatok (valamint a háború kitörésekor felállított, azonos sorszámú népfelkelő ezredek) „kádere" (hadkiegészítési/kiképzési keret) volt itt elhelyezve, mégis összekötődött rövid, de dicsőséges történetük a kerülettel.
A Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár kötelékébe tartozó, a m. kir. 29. honvéd gyalogezredet (is) megjelenítő Honvéd Kerékpáros Hagyományőrző Egyesület katonai hagyományőrzői álltak díszőrséget történeti elődjük emléktáblájánál. A katonai, egyházi és polgári hatóságok képviselői mellett pedig a Centenáriumi Dandárnak a korabeli fegyver- és haderőnemek majd mindegyikét megjelenítő csapatai is képviseltették magukat.
Fotó: Babák Balázs
