Ismét életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók

Pompeo szerint a most ismételten bevezetett szankciók célja Irán amerikai megítélés szerinti kártékony magatartásának megváltoztatása a Közel-Keleten és annak megakadályozása, hogy a perzsa vezetés nukleáris fegyverekre tegyen szert. Az amerikai diplomácia vezetője szerint a büntetőintézkedések az iráni rosszindulatú tevékenységek visszaszorítására tett amerikai erőfeszítések fontos elemei.

Egy magas rangú amerikai tisztségviselő hétfői háttér-tájékozatóján ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Washington végső célja egy új nukleáris egyezmény megkötése Iránnal. A szankciók bevezetéséről Donald Trump amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában aláírt többhatalmi atomalkut Iránnal.

A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányban is hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is.

Az elnök gyengének minősítette a megállapodást, s bár nem vitatta, hogy a benne foglaltakat Teherán nem sértette meg, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozta meg azt sem, hogy Teherán nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint egyébként Teherán mindig betartotta az egyezményt.

A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz augusztus 6-án kezdődik, miután lejár az az úgynevezett „kegyelmi időszak", amelyet az atomalku májusban történt felmondásakor az amerikai kormány adott hazai és külföldi vállalatoknak arra, hogy hogy lezárják folyamatban lévő gazdasági-kereskedelmi ügyleteiket Teheránnal. A szankciók második szakasza november elején kezdődik, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.

Keddtől Teherán nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, büntető intézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot (azaz a kormány által külföldi pénznemben kibocsátott kötvényeket), az iráni arany-, és nemesfém-kereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél-, és szénipart.

Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviárexportot és olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, amely csaknem 20 milliárd dollár értékben 110 repülőgépet szállított volna Teheránnak. A vállalat már törölte is az Iran Air és az Aseman Airlines iráni légitársaságokkal kötött szerződéseit. Bevonják a polgári és személyszállító repülőjáratok engedélyeit is.

Keddtől tilos Iránban gyártott autókat forgalmazni az Egyesült Államokban. (Az autóipar az iráni gazdaság egyik legjelentősebb ágazatává vált: az Iran Khodro elsősorban külföldi, főként francia gyártási licencek alapján dolgozik.) Mike Pompeo külügyminiszter vasárnap – utalva egyes iráni városokban tapasztalt tüntetésekre – fontosnak tartotta leszögezni, hogy az irániak nem az amerikai politikával elégedetlenek, hanem a saját vezetőikkel, akik nem tudták valóra váltani a gazdaság fellendítésére vonatkozó ígéreteiket.

Hozzátette: azt Washinton támogatja, hogy az irániak hallassák hangjukat országuk jövőjét illetően. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az amerikai kormánynak nem az iráni rendszerváltás a célja, hanem csupán Teherán „magatartásának megváltozása". Washington ugyanis rendkívül élesen bírálja Teherán szíriai és jemeni szerepvállalását.