Érdekszövetségek – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az elmúlt 18 esztendő során felértékelődött Dél-Ázsia jelentősége az Amerikai Egyesült Államok számára. A hidegháború lezárulását követően tapasztalt érdektelenség időszakát a térség két legjelentősebb hatalma, India és Pakisztán által végrehajtott 1998-as sikeres nukleáris kísérletek, majd a 2001. szeptember 11-i, New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások adták át a múltnak. Az, hogy napjainkra az ázsiai–csendes-óceáni térség előtérbe került az amerikai stratégiai érdekek rendszerében, Dél-Ázsiát viszonylag kiemelt helyzetbe hozta. Ebből főként India profitál, de természetesen a pakisztáni és az afganisztáni kapcsolatok is fontosak az USA számára.

Törékeny bizalom

Dél-Ázsiának a térség 1947–48-as dekolonizációja óta megvolt a maga helye az amerikai stratégiai világképben. E pozíció azonban jobbára mellékszerepeket hozott az ottani államoknak Washington játszmáiban: amikor a globális erőviszonyok szempontjából relevánsnak ítélt események fókusza más térségekre helyeződött át, Dél-Ázsia gyorsan leértékelődött az USA szemében. Persze a folyamat egyáltalán nem volt visszafordíthatatlan. Jól bizonyította ezt a 2001. szeptember 11. után előállt helyzet, amikor az Egyesült Államok kormányzata gyakorlatilag órák alatt elköteleződött egy, az addiginál sokkal aktívabb Dél-Ázsia-politika mellett. Az amerikai nézet – miszerint egy igen problémás térségről van szó – érdemben nem változott, az afganisztáni háborúhoz kapcsolódó érdekek azonban minden más szempontot háttérbe szorítottak – fogalmaz „Az Amerikai Egyesült Államok Dél-Ázsia stratégiájának elvi alapjai és gyakorlati ellentmondásai" című elemzésében Háda Béla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

További részletek a Magyar Honvéd magazin augusztus 16-án megjelenő számában!