Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Európa fegyverben – Magyar Honvéd magazin kiajánló

Szöveg: honvedelem.hu |  2014. június 11. 15:28

A 20. század elejére nyilvánvalóvá váltak az európai hatalmak közötti érdekellentétek a gyarmatosítás, illetve a Balkán-félszigeten keletkezett hatalmi űr betöltésének kérdésében. A törésvonalak mentén két nagy katonai tömb alakult ki, s ezek tagjai eltérő módon képzelték el a világ újrafelosztását. A háború kitörése csak idő kérdése volt.

1595973627
A német egység kikiáltása (1871. január 18.) után Otto von Bismarck célja Franciaország elszigetelése volt, ami sikerült is az 1873-ban megkötött orosz–osztrák–német paktummal, azaz a három császár szövetségével. A „vaskancellár" ezzel megakadályozta, hogy a sedani vereség miatt bosszúszomjas franciák egy németellenes koalíciót hozzanak létre a krími háborút (1853–1856) követően az európai vezető szerepét elvesztő Oroszország, illetve a königgrätzi vesztes, Ausztria (akkor már Osztrák–Magyar Monarchia) bevonásával.

A három császár szövetsége azonban szerfölött ingatag lábakon állt, hiszen a Balkánon a meggyengült Oszmán Birodalom helyére pályázó Monarchia és Oroszország között komoly érdekellentét feszült. Nem véletlen tehát, hogy Németország és a Monarchia hamarosan még szorosabbra fűzte kapcsolatait: 1879. október 7-én titokban megkötötték a kettős szövetséget, amelyben a felek arra kötelezték magukat, hogy Oroszország támadása esetén katonai erővel támogatják egymást, a Monarchia pedig semlegességet ígért, ha a németek és a franciák között háborúig fajulnának a dolgok.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin június 13-án, pénteken megjelenő számában!)