Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Fegyvermustra – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. május 13. 13:18

A második világháború hatalmas fejlődést hozott a haditechnika területén: a kétfedelű vadászgéptől a sugárhajtású bombázó-gépekig, a páncélautóktól az infravörös reflektorral felszerelt harckocsikig jutottak el a tervezők és a katonák.

1595993709
Itt és most lehetetlen csak felsorolni is azt a rengeteg, hatását gyakran máig éreztető fegyvert vagy járművet, amelyek a csatamezőkön megjelentek. Így csupán arra tehetünk kísérletet, hogy a szovjet és a német haderő kiemelkedően fontos haditechnikai eszközeiről emlékezzünk meg a második világháború befejezésének 70. évfordulóján.
Ha Szovjetunió és keleti hadszíntér, akkor T–34: a modern harckocsik nagyapjaként lehet tisztelni a harkovi Komintern Mozdonygyárban dolgozó, M. I. Koskin vezette mérnökcsapat által kifejlesztett járművet. Az 1940 szeptemberében hadrendbe állt legelső változat is már felvonultatott szinte mindent, ami a példátlan sikerhez, a több mint 84 ezer legyártott harckocsihoz kellett. A döntött, és így vékonyabb lemezvastagsággal is jó védelmet nyújtó páncélzat, a kiváló nagygörgős futómű széles lánctalppal, az 500 lóerős, 12 hengeres V–2–34 dízelmotor.

A jármű gyenge pontja a 76,2 milliméter űrméretű, rövid csövű, L–11 típusú harckocsiágyú volt, amelyet később az azonos kaliberű, de hosszabb F–34-es, majd a T–34-85-ös változat 85 milliméteres D–5T-je, végül a szintén 85 milliméteres, de egyszerűbben gyártható ZiSz–Sz–53 váltott fel.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 15-én, pénteken megjelenő számában!)