Fekete zászlót tép a szél
Szöveg: Sályi Gergő őrmester | 2013. január 20. 17:42Fekete zászlót tép a szél a győri laktanya bejáratánál, jelezve, lesújtó hírrel kell szembesülnünk. Görcsbe rándul a gyomor, gombóc kerül a torokba, könny gyűlik a szemekbe, amikor megtudjuk kit ragadott el tőlünk a sors. Bors Csaba zászlós bajtársunk, szeretett barátunk hagyott itt minket végleg. Mi pedig megrendülten állunk kiüresedett lelkünkkel a váratlan hír hallatán.
Bors Csaba 1975. június 18-án született a Komárom-Esztergom megyei Szőnyben. Már tizenéves korában elkötelezetté vált a Magyar Honvédség és a haza szolgálata iránt. A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola híradó vezetékes szakát elvégezve, a keszthelyi 7. Légvédelmi Rakétaezrednél kezdte meg katonai pályafutását őrmesterként, majd – korábbi alakulata diszlokálásával – 1997-ben került az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétadandár állományába. Az egyenruhában eltöltött két évtized alatt központparancsnoki, szakasz-tiszthelyettesi, századtechnikusi, illetve beosztott tiszthelyettesi-, és zászlósi feladatokat látott el. Kezdetektől fogva folyamatosan képezte magát. Érettségi vizsgát tett, „C" típusú gépjárművezetői jogosítványt szerzett, közúti komendáns forgalomszabályzói-, páncélos és gépjármű századtechnikusi-, illetve hadműveleti és kiképzési végzettségre is szert tett, továbbá államilag elismert nyelvvizsgát tett angol nyelvből.
Elöljárói egybehangzó véleménye alapján, értékes szolgálata során minden parancsot a legjobb tudása szerint teljesített. Munkájában végtelenül precíz és lelkiismeretes volt, kiemelkedő szakmai hozzáértésével, valamint emberi tulajdonságaival elismertséget vívott ki a teljes személyi állomány körében. Életútja alatt a honvédelmi miniszter a „Tiszthelyettesi Szolgálati Jel" II. és III. fokozatát, továbbá katasztrófavédelmi feladatok ellátásáért „Árvízvédelmi Szolgálati Jelet" adományozott a tapasztalt katonának. Őrmesterként, törzsőrmesterként és főtörzsőrmesterként ellátott beosztásaiban példaértékűen állt helyt, zászlósként viszont nem kapott időt a bizonyításra. Előléptetése napján, otthonában érte a halál 2013. január 14-én.
Munkatársai egy közvetlen, barátságos és fáradhatatlan kollégát ismerhettek meg személyében, egy tevékeny embert, aki tele volt tervekkel, aki mindig dolgozott valamin, s akire valóban bármikor lehetett számítani. Gyászoló családja és barátai pedig egy mosolygós, nyitott, őszinte embert veszítettek el, aki azon kevesek közé tartozott, aki nem keresete a hibát másokban, hanem mindenkit elfogadott olyannak, amilyen.
Örök nyugalomba január 24-én, 13 órakor helyezik Komáromban, a Temető utcai köztemetőben, katonai tiszteletadás mellett.
Nyugodj Békében Borsi!
