Gondozás a lelki egészségért

Hogyan működik a lelkészi szolgálat az NKE-n?

Pallagi Andrea: Szolgálatunk hallgatói kezdeményezést követően indult, amikor is megkerestük az intézmény rektorát, és kértük támogatását az egyetemi lelkészi szolgálat végzéséhez. Koltay András örömmel fogadott bennünket és szolgálatainkat, majd Szarka Gábor campus főigazgató hívta össze egy közös megbeszélésre a református és római katolikus felekezetek lelkészeit, és megterveztük szolgálatunk első lépéseit. Év elején ökumenikus istentisztelettel indítottuk a tanévet, és kértük Istenünk áldását az előttünk álló év munkájára. Ezen az alkalmunkon a három lelkész közösen szolgált, ami a Krisztusban való békességünknek, egymás iránti tiszteletünknek, keresztyén egységünknek szimbolikus kifejezése is volt, és szeretném, ha ez gyakorlat is tudna maradni.

Milyen programjaik vannak a hallgatók számára?

P. A. Heti rendszerességgel, szerda esténként hét órától tartunk bibliaórát az Oktatási Épület 212–213-as termében. Később ezeknek a foglalkozásoknak a helyszíne változik majd, attól függően, hogy hol jelöli ki az intézmény vezetése az Egyetemi Lelkészség bázisát. Erre a bibliaórára felekezeti hovatartozás nélkül várjuk az érdeklődőket, hiszen nagyon jó beszélgetések szoktak lenni, és nem utolsósorban gazdagszunk is egymás egyre jobb megismerése által felekezeti és emberi szinten is. A bibliaórákon túl elindult Ervin atya előadás-sorozata az ördögűzés témájában, amelynek első része október 30-án volt. A folytatásban igyekszünk meghívni olyan, a közszférában dolgozó embereket, akiknek fontos a hitük, az Istenhez tartozásuk. A fő kérdése ezeknek az estéknek az lesz majd, hogy összeegyeztethető-e az Istenben, Jézus Krisztusban való hit és hazánk szolgálata. Ezeken az alkalmakon túl hangsúlyt szeretnénk fektetni keresztyén ünnepeink ünneplésére, igazi mondanivalójára.

Jellemzően milyen problémákkal keresik meg önöket?

P. A. Egyelőre még nagyon fiatal ez a szolgálat az egyetemen, sok dologban alakulunk, formálódunk, egyelőre az ismertségünk sem túl nagy. Nagyon jó lenne, ha a szerdai bibliaórai alkalmakra rendszeresen járó kis csapat ismerné meg egymást, és ismerné meg mélyebben az Úristent. Abban a hitben vagyunk, hogy ahogyan Jézus Krisztus 12 fős tanítványi közösségéből növekedett a ma több millió hívet számláló keresztyén egyház, úgy mi is növekedni fogunk hitben, bölcsességben és létszámban is.

Véleményük szerint miben ragadható meg a tábori lelkészet jelentősége?

Alácsi Ervin János: A katonalelkészi szolgálat lelkipásztori céljai nem különböznek az egyház egyetemes küldetésétől. Az egyház alapítójától, Krisztustól arra kapott mandátumot, hogy az üdvösség látható jele és eszköze legyen a nemzetek között, s ennek a „világraszóló" küldetésnek részét képezi a katonák között és érdekében kifejtett speciális lelkipásztori szolgálat.

Milyen sajátosságok jellemzik a tábori lelkészi szolgálatot?

A. E. J. A tábori lelkész munkája csak súlypontjaiban, eszköztárában és a befogadó közeg adottságaiban, körülményeiben különíthető el az egyház egész világhoz szóló küldetésétől. A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló állami fegyveres testület, ahol törvényileg garantált a szabad vallásgyakorlás elidegeníthetetlen joga, ugyanakkor világnézetileg semleges szervezetként nem támogatja a nyílt prozelitizmust.

Hogyan jelenik meg a katolikus egyház a tábori lelkészi szolgálatban?

A. E. J. Az adott törvényi keretek között, továbbá a történelmi egyházakkal és felekezetekkel kötött megállapodások szerint a katonalelkészi szolgálatot a vallás- és felekezetközi érzékenység, béke és kölcsönös tisztelet jegyében látjuk el. Különösen vonatkozik ez az olyan alakulatokra, helyőrségekre, ahol valamilyen okból csak az egyik felekezet van jelen, illetve a külhoni missziókra, ahol váltásos rendszerben egyszerre csak egy lelkész teljesít szolgálatot. A klasszikus értelemben vett lelkipásztori munka előtt – de nem helyett – ún. preevangelizációs tevékenységet kell folytatni, amelynek lényege, hogy a hitet akadályozó tényezőket kiiktassuk, felébresszük a természetünknél fogva minden emberben ott szunnyadó vallási érdeklődést és vágyat az istenkeresésre, a hit külső megvallására és közösségi megélésére.

Milyen az egyetemen elindult kezdeményezés fogadtatása a vezetőség részéről?

A. E. J. Az egyetemi vezetés nagyon pozitívan áll a dologhoz, amiért természetesen nagyon hálásak vagyunk.

A fiatalság bevonása kulcsfontosságú. Mit gondolnak, hogyan jelenik meg a hit kérdése az ő életükben?

A. E. J. Ez ma különösen nagy kihívást jelent. Ha egy fiatal el is jut odáig, hogy az ún. „peer pressure" (csoportnyomás) ellenére ragaszkodjon hitbéli és erkölcsi meggyőződéséhez, azt gyakran magánügyként kezeli, nyíltan és közösségileg nem vállalja. Röviden szólva: „A hit igen, az egyház nem." A mai fiatalokban – erre sajnos az egyházi személyek olykor okot adnak – nagy az ellenérzés a szervezett, intézményes vallásgyakorlással szemben. Manapság egyre súlyosabb kihívást jelent a „maga módján vallásos" ember, aki úgy válogat a kereszténység (és más világvallások) alapigazságaiból, erkölcsi tanításaiból, mintha egy üzletben járna.

P. A. A küldetésünk elsősorban az egyetemi ifjúság felé szól. Vagyis nekik, velük szeretnénk arról beszélgetni, hogy kicsoda a Jézus Krisztusban földre jött Isten, és hogyan élhető meg, megélhető-e egyáltalán a mai világban a Krisztusba vetett hit. Az NKE-n különösen fontos és aktuális kérdés az, hogy használható-e keresztyén hitünk a haza szolgálatában. A szerdai bibliaóráinkon az életünk kérdéseiről, a haza szolgálatáról, hivatásainkról, hitünkről beszélgetünk Isten Igéje, a Szentírás alapján. A beszélgetések vezetésére hallgatók vagy meghívott vendégek készülnek, mi lelkészek az evangéliumi tanítás tisztaságának megőrzéséért vagyunk felelősek. Szeretjük hallgatni a fiatalok megszólalásait, véleményét, tapasztalataikat.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes

Forrás: uni-nke.hu