Gyakorlat, gyakorlat és gyakorlat!
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2013. november 15. 10:37A katona békeidőben is a harcra készül és ebben a folyamatban pedig elsődleges fontosságú a megfelelő szakmai szintű kiképzés. Mivel a haderőben az elmúlt évtizedekben lezajlott különböző változások nemigen kedveztek egy stabil kiképzési rendszer kialakulásának – ráadásul a biztonsági környezet is folyamatosan átalakul – éppen ezért ideje végre stabilizálni a rendszert.
Orosz Zoltán altábornagy: „Gyakorlat, gyakorlat és gyakorlat: ezért katona, a katona."
Mint arról korábban honlapunkon is beszámoltunk, az afganisztáni ISAF-misszió év végi befejezését követően a NATO-ban is kulcskérdés lesz a csapatok kiképzettségének szinten tartása. Nem véletlen, hogy hosszú idő után a tervek szerint 2015-ben Spanyolországban és Portugáliában tartanak, mintegy húszezer katona részvételével olyan nagyszabású szövetségi hadgyakorlatot, amelyen az észak-atlanti szövetség minden tagországa képviseli majd magát. A fentiekből is látható, hogy már csak a szövetségesi kötelezettségvállalásaink miatt is szükséges a hazai kiképzési rendszer felülvizsgálata és biztos alapokra helyezése, ugyanis a NATO céljai között szerepel a szövetséges tagországok kiképzési rendszereinek egységes keretbe-rendszerbe foglalása is.
Emellett – mint elhangzott – a biztonságpolitikai környezet változása is újabb kihívás elé állította és állítja is a kiképzőket.
„Több éves távlati célunk egy olyan haderő kialakítása, amelyik a műveletek teljes spektrumának végrehajtására képes" – szögezte le Orosz Zoltán altábornagy, aki mindjárt hozzá is fűzte: ehhez persze a jelenlegi technikai eszközpark modernizálása, illetve sok esetben cseréje is szükséges majd. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese hangsúlyozta: lényeges, hogy a kiképzésben általános szinten jelenjen meg előbb-utóbb a (házi készítésű) robbanóeszközök elleni aktív és passzív védelem, az ne csak a külszolgálatra utazó állomány felkészítésében szerepeljen.
A parancsnokoknak kell tartalommal megtölteniük a kiképzéseket
Az altábornagy nemzetközi összehasonlításban saját tapasztalata alapján elmondta, hogy az Afganisztánban szolgálatot teljesített MH Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) felkészítése ugyanolyan szakmai színvonalon történt, mint az amerikai PRT-é – éppen csak a több anyagi forrás miatt külsőségekben voltak eltérések. Hozzáfűzte: a külszolgálatban felhalmozódott tapasztalatok feldolgozásának óriási a jelentősége – ezeknek mindenképpen meg kell jelenniük a katonai kiképzésben. Részben ezt a célt szolgálja a közelmúltban útjára indított Harcos Program is. Elhangzott: a magyar haderő számára a jövőben is központi helyet foglal el az afganisztáni és a balkáni misszió.
Az altábornagy a parancsnokok egyéni felelősségére kitérve megjegyezte: a kiképzésre vonatkozó új vezérkarfőnöki intézkedést nekik kell tudniuk majd „megtölteni tartalommal."
Orosz Zoltán altábornagy a honvédelem.hu érdeklődésére válaszolva elmondta: a haderő készül a 2014-es év kiképzési feladatainak végrehajtására és ilyenkor „nem árt, ha az illetékesek közösen eszmét tudnak cserélni az aktuális kérdésekről."
„Ezen a felkészítésen szakmai fórum keretében tudjuk tisztázni a felmerült kérdéseket" – tette hozzá az altábornagy.
A szentendrei MH Altiszti Akadémia életre hívása az előadók szerint jó döntésnek bizonyult
Juhász István ezredes, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség, osztályvezetője és egyben csoportfőnök-helyettese közölte: a szakmai továbbképzés célja, hogy a kiképzésért felelős szakemberek, illetve az alakulatparancsnokok megismerkedjenek az új elvárásokkal és a végrehajtandó feladatokkal.
Sándor Zsolt dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka kérdésünkre kifejtette: a kiképzési rendszert nem átalakítani kell, hanem „használni."
„Véleményem szerint 2014-től végre fordulatot vehet a kiképzés: hatékonyabb, valóságot jobban megközelítő foglalkozások keretében tudjuk majd az állományt felkészíteni" – fogalmazott a parancsnok.
Fotók: a szerző felvételei és archív
