„Háború papíron” – meghosszabbítva

Szöveg: Takács Vivien | 2015. január 15. 9:32

Január 31-ig meghosszabbították azt az első világháborús emlékkiállítást, amelyet a Fejér megyei Bicskén, az egykori Batthyány-kastélyban működő Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban rendeztek meg „Háború papíron” címmel.

„A nagy érdeklődésre való tekintettel egy hónappal meghosszabbítottuk a kiállítás nyitva tartását " – mondta el a honvedelem.hu érdeklősére Facsar Mihály hadikártya- és hadireklámgyűjtő. Mint hozzátette: hadikártya-gyűjteményt Magyarországon eddig egyáltalán nem állítottak ki, de Európában is csak elvétve, alkalmanként rendeztek hasonló bemutatókat. „Az embereket nagyon érdekli ez a tárlat, hiszen nem mindennap lehet találkozni az első világháborúból fennmaradt kártyákkal. Kevesen tudják, hogy a hadikártyákkal nemcsak játszottak, hanem kulturális, történelmi és politikai értékük is van" − emelte ki.

A Nagy Háború során szinte minden hadviselő fél adott ki grafikus vagy fényképes kártyát, amelyek „általában hadvezéreket, politikusokat, uralkodókat, sikereket elért katonákat, csatajeleneteket vagy éppen gúnyrajzokat ábrázoltak. A legtöbbet a németek adták ki: ők szinte ontották magukból a kártyákat" – mesélte a hadikártya-történész.
A legkisebb bemutatott kártya alig 2,5×3,5 centiméteres, a legnagyobb kártyalap pedig 84×137,5 centiméteres.

A legkisebb egy német gyár terméke, a legnagyobb lapot pedig a HM Zrínyi Nonprofit Kft. gyártotta le: ez a Stefánia-palotából került a gyűjtőhöz a Kóber-kártya, ismertebb nevén a Hadsegélyző kártya reprintjének bemutatója után.

A bemutatott kártyák kiadási mennyisége is ilyen szélsőséget mutat. A legnagyobb példányszámú az Altenburgi Kártyagyár Deutsche Kriegsspielkarte paklija, melyből közel egymillió példányt nyomtattak. A bemutatott kártyák közül a legkisebb példányszámút Elaine M. Lewis kézzel festette 2014-ben. Ritkaság, hiszen csak ötven sorszámozott példányban készült.

A kártyagyűjtő megjegyezte, hogy személy szerint kedvence a Kóber Leó rajzolta 32 lapos Tell- vagy magyar kártya. A két tucat kártyapaklin kívül több mint tíz eredeti plakátot, sok-sok számolócédulát, valamint sorsjegyeket is láthatnak az érdeklődők.
Mint megtudtuk a számolócédulákat pincércédula néven is emlegetik. „A pincérek ezeken a kis papírlapokon számolják ki a fizetővendég fogyasztását. Mivel általában csak az egyik oldala használatos, ezért a másikra a XIX. század utolsó évtizedeitől kezdődően reklámokat nyomtattak" – árulta el Facsar Mihály, hozzátéve: a sorsjegyeket „tárgysorsjátékok" megszervezésekor adták ki, amelyeken, mint a nevük is mutatja, tárgynyereményeket – autót, biciklit, bútort, étkészletet − lehetett nyerni. Érdekességük, hogy ezeken is különféle grafikák láthatóak.

A hadikártya-történész gyűjteményét bemutató tárlat kiegészül a helyi lakosoktól kapott és kiállítási célra felajánlott emléktárgyakkal, fényképekkel, illetve a kor hangulatát idéző kitüntetésekkel és sapkajelvényekkel.

A kiállítás január 31-ig, mindennap 9 és 16 óra között tekinthető meg. Belépőjegy nincs!