Hadtörténelmi medálok

Nem tud, de nem is akar elszakadni a hadseregtől Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes. Katonának 17 éves korában jelentkezett, tizedesként továbbszolgálatot vállalt, elvégezte a tiszthelyettesi iskolát, majd a tiszti tanfolyamot, 1971-ben avatták alhadnaggyá. 37 év katonai szolgálat után, az akkori MH 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred hadtápfőnökeként vonult nyugállományba. Tagja a Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek, a Magyar Veterán Repülők Szövetségének és a Honismereti Szövetségnek, amatőr hadtörténészként pedig rendszeresen tart előadásokat és megemlékezéseket Kecskeméten.

Hatvan éve gyűjtöm a katonai relikviákat, az éremgyűjteményem első darabját, a Kis Ezüst Vitézségi Érmet a nagypapámtól kaptam. Később pedig a szomszéd bácsi nekem ajándékozta a háborús kitüntetéseit. Az érdemrendeket, kitüntetéseket és emlékérmeket börzéken, árveréseken és kiállításokon szerzem be, sokhoz viszont csere útján jutottam. A legöregebb katonai kitüntetésem a I. Ferenc császár által 1814-ben alapított Hadseregkereszt, amit a franciák elleni háborúban részt vevő katonák kaptak. Az ellenségtől zsákmányolt ágyúk anyagából készítették.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin február 15-én, pénteken megjelenő számában!)