Híres magyar katonasportolók: Jekelfalussy Piller György

Szöveg: Antal Ferenc | 2020. május 12. 15:47

Sorozatunkban olyan katonasportolókat mutatunk be, akiknek életműve, emberi és szakmai teljesítménye, a mai napig példaértékű. A sort a kivételes fegyverforgató technikájáról, taktikai felkészültségéről és kötélidegzetéről híres Jekelfalussy Piller György alezredes, kétszeres olimpiai bajnok kardvívóval folytatjuk.

Jekelfalussy (Piller) György 1899. június 19-én Egerben született római katolikus családban, Piller Ede árvaszéki ülnök és Jekelfalussy Etel gyermekeként. A gimnázium elvégzését követően 1914 és 1917 között a pécsi magyar királyi honvéd hadapródiskola tanulója volt, ahol a kötelező tantárgyak keretein belül megismerkedett a vívás alapjaival.

A hadapródiskolát kiváló eredménnyel elvégző Piller 1917-ben Inotán rohamkiképzésen és géppuskás tanfolyamon vett részt, majd az első világháborúban szakaszparancsnokként szolgált a román és az olasz frontokon.

A Nagy Háborút követő években csapatszolgálatot teljesített Miskolcon, majd 1927-ben kiváló minősítéssel elvégezte a Magyar Királyi Sportoktatói Tanfolyamot, ahol a következő öt évben vívást, labdarúgást, sízést, birkózást és ökölvívást is oktatott. Ezekben az években indult el rövid, de annál sikeresebb sportpályafutása.

A Magyar Athleticai Club válogatott vívójaként részt vett az 1928. évi amszterdami olimpián, ahol a magyar tőrcsapat tagjaként ötödik helyezést ért el, majd hazatérve fegyvernemet váltott és onnantól kezdve Borsody László őrnagy, vívómester tanítványaként emelkedett a legjobbak közé. Kivételes technikai repertoárja, kiismerhetetlen stílusa, hallatlan jó taktikai érzéke és kötélidegei alapozták meg félelmetes hírnevét.

Hazai és nemzetközi sikereinek köszönhetően Pillert a Magyar Királyi Vívómestervizsgáló Bizottság 1931. január 1-i hatállyal háromévnyi időtartamra a Vívómestervizsgáló Bizottság tagjai közé delegálta, emellett a Ludovika Akadémián testnevelő tanárként tevékenykedett.

Az 1930-as évek elején felvette – a németes hangzású Piller mellé – édesanyja lánykori nevét és lett belőle Jekelfalussy-Piller György.

Vívókarrierjének legnagyobb sikerét az 1932. évi Los Angeles-i olimpiai játékok hozták meg, ahol a magyar kardcsapat maga mögé utasította Olaszország, Lengyelország, valamint az USA nemzeti válogatottját, majd Jekelfalussy Piller György bravúros és taktikus vívással a kard egyéni versenyszámának aranyérmét is megszerezte. A döntőre így emlékezett később Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó: „az olimpiai döntőt Gaudini ellen úgy nyerte meg, hogy 4-4-re álltak, tíz-tizenöt percig nem csinált mást, mint elővágást mutogatott kívülről. A végén Gaudini megunta ezt az előkészítést és előreugrott egy terccel, erre Piller Gyurka felszúrta."

Los Angelest követően visszavonult az aktív versenyzéstől, azonban az 1933-as margitszigeti vívó Európa-bajnokságon a sors ismét a pástra szólította. A kard csapatverseny döntőjében ugyanis az olasz csapat megóvta Rajcsányi László szereplését, így a versenysporttól már visszavonult csapatkapitány kénytelen volt kardot fogni és gyakorlatilag a nézőtérről beugorva verte meg mind a négy ellenfelét.

Jekelfalussy Piller György 1933-tól 1937-ig a magyar királyi Testőrségben szolgált századosként, ekkortájt kötött házasságot Mudin Ilona helyettes tanítónővel. 1937 és 1940 között újra csapatszolgálatot látott el, majd ezt követően 1940-től 1944-ig a Magyar Királyi „Bolyai János" Honvéd Műszaki Akadémián harcászatot, hadseregszervezést és vívást oktatott.

Ekkor már javában dúlt a második világháború. 1944-ben Piller zászlóaljparancsnokként a keleti hadszíntéren, illetve a Balaton térségében teljesített harctéri szolgálatot, végül 1945. májusában Stájerországban esett szovjet hadifogságba, ahonnan 1945. augusztus 1-jén szabadult: a kelenföldi pályaudvaron Péter Gábor rendőr vezérőrnagy és egy szovjet alezredes felismerte az olimpiai kardbajnokot és leszállíttatta a hadifogolyvonatról.

1946. október 23-án, mint „nélkülözhető" személyt Jekelfalussyt is elbocsátották a tényleges katonai szolgálatból, aki ezt követően a Vasas SE, a Vörös Meteor SE, a Bástya SE, a Ganz Vagongyár TK, illetve a Petőfi SE edzőjeként, az Állami Sportmester Vizsgáztató Bizottság vívószakosztályának elnökeként és a vívóválogatott szövetségi kapitányaként dolgozott tovább.

A háborút követő első években ugyanis a magyar sportélet igen gyorsan erőre kapott, amelynek magas minőségét az 1948-as londoni olimpia is igazolni tudta. A sportélet ezt követő államosítása és a szovjet típusú sportszervezés hamarosan megszakította ezt az egészséges folyamatot. 1947-ben a lisszaboni 1949-ban a kairói és 1953-ben a monte carlói világbajnokságra ugyan összeállították a magyar vívókeretet, de politikai nyomásra nem utazhatott ki a világversenyekre a magyar csapat. A kommunisták fennen hangoztatták, hogy a vívás a volt katonatisztek testőr tisztek, és egyebek úri sportja idegen anyag a társadalom testén.

1948-ban Hegyi Gyula lett az Országos Sport Hivatal elnöke, aki Kutas Istvánnal együtt elérte a politikai döntés hozóknál, hogy nem tiltották be a vívást és kiváló érzékkel Jekelfalussy Piller Györgyöt tették meg szövetségi kapitánynak. Az egykori olimpiai bajnok vezetése alatt a válogatott soha vereséget nem szenvedett.

1956-ban kitört a forradalom, amely szinte azonnal a szovjet megszállás és a hazai kommunista rezsim ellen folytatott szabadságharccá eszkalálódott. A szovjetek brutális erővel reagáltak.A vérbefojtott magyar szabadságharc árnyékában rendezték meg a melbournei olimpiai játékokat, amelynek végeztével a 83 sportolóból álló küldöttség élete legnehezebb döntése előtt állt: hazamenni vagy egy teljesen új életet kezdeni. A magyar csapatnak több mint a fele – köztük Jekelfalussy Piller György – az utóbbi mellett döntött és az Egyesült Államokban telepedett le, ahol tovább folytatta edzői működését. Az általa alapított Pannonia Athletic Club vívói háromszor egymás után nyerték meg az USA nemzeti bajnokságát. Tanítványa, Gerard Biagini így emlékezett vissza: „1958-ban Philadelphiában rendezték meg a vívó világbajnokságot. A Magyar Nemzeti Válogatott tagjai ahogy meglátták, ölelgették és csókolgatták, majd az öltözőbe invitálták Pillert. Gerard utánuk lopózott és a következő látvány tárult a szeme elé: többszörös olimpiai és világbajnok vívók a padlón kucorogva körbeülték az egyetlen széket, amelyen Piller ült és csillogó szemmel hallgatták őt. Egyikőjük a vívótáskájából egy csomagot vett elő, amelyet ajándékul hoztak neki. A kommunista Magyarországról csempészték ki, ahol Piller nevét még kiejteni sem volt szabad."Az 1960. évi Rómában megrendezett nyári olimpiai játékokra szeretett volna ellátogatni, de ezt egyre súlyosbodó rákbetegsége már nem tette lehetővé. Jekelfalussy Piller György 1960. szeptember 6-án hunyt el Amerikában, sírja San Francisco-ban található.

Videó