Idén a műszeres kutatásokra fektették a hangsúlyt

Szöveg: Takács Vivien | 2015. szeptember 6. 8:09

Mint az elmúlt években minden nyáron, idén is folytatódott a Belezna és Őrtilos községek közelében található Zrínyi-Újvár feltárása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai ezúttal is besegítettek a kutatásba.

„Az idei év egy picit rendhagyó volt, mert ezen a nyáron a műszeres kutatásokra fektettük a hangsúlyt, nem pedig a régészeti leletek feltárására. Ennek keretében egyrészt a levegőből, drón segítségével fényképeket és videó felvételt készítettünk, így próbálva megállapítani újabb kutatási pontokat. Másrészt teszteltük valamennyi műszerünket, illetve a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének segítségével talajradaros kutatásokat is végeztünk a várban" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére prof. dr. Padányi József mérnök dandártábornok, a kutatás vezetője.

Idén megalapozták a későbbi feltárásokat: „próbáltunk olyan anomáliákat találni, amelyek utalhatnak a még meg nem talált kútra." A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese elárulta, hogy a korabeli leírások szerint a törökök ebbe a kútba dobták bele 1664 nyarán, az ostrom során elesett várvédők holttesteit. Nem kegyetlenségből, hanem inkább egészségügyi okok miatt, hiszen azon a nyáron nagyon meleg volt, így akadályozták meg az esetleges járványok kitörését.

A Mura folyó bal partján fekvő egykori vár területén 2007 óta tartó munkálatok során sikerült már megtalálniuk a cölöpvár falát, továbbá feltártak épületeket a vár udvarán, illetve az ostromterületen is végeztek előmunkálatokat. „2013-ban megtaláltuk a cölöpök beégett nyomait a talajban, így tudjuk, hogy pontosan hogyan építette meg Zrínyi Miklós ennek a várnak a falát" – hangsúlyozta Padányi dandártábornok.

Jövőre újabb expedíciót szervez az egyetem a területre, amelynek elsődleges célja a kút megtalálása lesz, illetve mivel a várfal egy pontja már megvan, így 2016 nyarán szeretnék felfejteni a vár falának többi részét is.

Végezetül Padányi József professzor kitért az együttműködés fontosságára is. A kutatások nem történhetnének meg, ha a helyi önkormányzatok nem segítenek a régészeknek, hiszen mint elmondta, ők biztosítanak részükre a nyári feltárások idejére szállást. De legalább ilyen fontos az illetékes múzeumokkal és a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal kialakított harmonikus kapcsolat is.