Iraki misszió

Hatszáznegyvenkilencen tartózkodnak hadműveleti területen, de a teljes létszám hétszázhuszonhat fő. A Bosznia-Hercegovinában működő EUFOR Althea kontingens egy része ugyanis itthon lát el készenléti szolgálatot, és csak szükség esetén lép hadműveleti területre.

Afganisztánban tavaly év vége óta csökkent a szövetséges (köztük a magyar) katonák létszáma…

Igen, ott 2014. december 31-én véget ért az ISAF tevékenysége, ám 2015. január elsején új misszió kezdődött, a Resolute Support művelet. Ennek más a jellege. Az ISAF-műveletekben – a tanácsadás, az új afgán biztonsági erők felkészítése mellett – harcoló erőkkel is képviseltette magát a koalíció. Ez januártól megváltozott. A szövetséges erők biztonságstabilizáló szerepe megszűnt, helyét az afgán erők vették át. A mi feladatunk immár csak a tanácsadás és a mentorálás.


Melyek az eddigi tapasztalatok? Sikeres volt a váltás? Megbirkóznak az afgán erők azokkal a problémákkal, amelyekkel eddig a koalíciós erőknek kellett?

A szövetségesek alapvetően megnyugtató biztonsági helyzetet hagytak maguk után Afganisztánban. Véleményem szerint ezt a jelenlegi afgán erő képes szinten tartani. Fontos tudni, hogy az óriási, 360 000 főből álló szervezetről beszélünk. Ebbe beletartozik a teljes afgán hadsereg, a rendőrség, a határőrség és a nemzetbiztonsági erők is.

2009-ben ön PRT-parancsnok, 2013-ban pedig az ISAF Északi Regionális Parancsnokságának törzsfőnöke volt. Amikor missziós tervet dolgoz ki a csapatával, bele tudja építeni a személyes tapasztalatait is?

Hogyne. Egy ilyen felkészülés számtalan szegmensből áll össze. Többek között a logisztikai, pénzügyi hátteret is biztosítjuk, egy egész infrastruktúrát kell kiépíteni. Óriási előnyt jelent, ha az embernek van személyes tapasztalata.


A most Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák tanácsadási és mentorálási tevékenysége mennyiben változott az eddigiekhez képest?

Szintben feljebb tolódott. 2009-től a tanácsadói feladatokat alapvetően kandakoknál, zászlóaljszintű alakulatoknál végeztük. Most feljebb léptünk, dandár- és hadtesttörzsek, parancsnokságok mentorálásával foglalkozunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg korábban harcolni tanítottuk az afgán erőket, most már a hadműveletek tervezésére oktatjuk őket.

2014 szeptemberében alakult meg az IS elleni nemzetközi koalíció, a magyar országgyűlés 2015 áprilisában szavazta meg a csatlakozásunkat. Hány ország vesz részt az éppen aktuális, illetve a tervezett hadműveletekben?

Az Iszlám Állam tevékenysége, annak megítélése nagyon bonyolult. Nem egy alapjaiban szervezett katonai struktúráról beszélünk. Műveleteik nem olyan háttérrel rendelkeznek, mint amit például Afganisztánban megszokhattunk. Területszerzési harcként definiálhatjuk, a megszerzett területeken pedig egy ideológia brutális, erőszakos terjesztése zajlik. A koalíció éppen emiatt, az agresszív, gyilkos ideológia világméretű terjedése miatt jött létre. Nem véletlen, hogy a jelenleg 62 országot tömörítő IS-ellenes szövetség nemcsak európai nemzetekből és az USA-ból áll, hanem arab államokból és olyan nemzetekből is, amelyeket jelen pillanatban közvetlenül még nem fenyeget az Iszlám Állam, de tudják, hogy erre bármikor sor kerülhet. Azt az országot, amelyik felfogja, hogy az IS milyen kockázatot hordoz magában, nem kell meggyőzni a veszély megszüntetésének fontosságáról. A magyar vezetés már a koalíció előkészületeinél jelezte hazánk részvételi hajlandóságát, először haditechnikai anyagok (lőszerek) átadásával, a későbbiekben pedig a katonai szerepvállalással. Ez utóbbit az Országgyűlés áprilisban szavazta meg. Stratégiailag mindenképpen jó elgondolás, ha azt mondjuk, hogy nem engedjük be országunkba a terrorizmust, hogy itt kelljen vele megküzdenünk, hanem közvetlenül a fészke közelében szállunk vele szembe, és csírájában fojtjuk el.

Száztizenhat katonánk tevékenykedik majd Irakban a műveleti területen, és huszonhat fő áll itthon készenlétben. Milyen feladatokat látnak majd el a misszió során?

Utóbbiak tartalékként állnak rendelkezésre, hogy ha a feladat megkívánja, bármikor kiutazhassanak. Hat katonánk a különböző szintű törzseknél tevékenykedik majd a bagdadi parancsnokságon. Egyben a száztíz másik magyar katona tevékenységét is segítik. Fontos tudni, hogy ez a koalíció nem ugyanolyan, mint az 1991-es Öböl-háború idején. Itt minden egyes tagállamnak egyeztetnie kell Irakkal azzal kapcsolatban, hogy az ott szolgálatot teljesítő hadereje hogyan és miként látja el a feladatát. Ebben az egyeztető folyamatban vállal majd oroszlánrészt a törzseknél dolgozó hat katonánk. A száztíz fős állomány pedig azt a meghatározott force protection feladatot hajtja végre, amelyet Magyarország magára vállalt, az Országgyűlés pedig jóváhagyott. Ez a gyakorlatban a kurd területeken a kiképzést támogató erők biztonsági felügyeletét jelenti. Magában foglalja az objektumok és a kiképző erők védelmét, de adott esetben – ha szükséges – a kiképzésben is részt tudnak venni.

Konvojbiztosítási feladataik is lesznek?

Ha szükség lesz rá, akkor igen. Katonáinkat erre is kiképeztük, képesek ellátni az ilyen jellegű biztosítást.

Afganisztán jó gyakorlóterepnek tekinthető az iraki misszióhoz, hiszen a magyar katonák ott is láttak el hasonló szolgálatot. Mennyiben különbözik mégis a két misszió egymástól?

Nagyban. Nem szabad a kettőt összekeverni. Ebben az esetben, ha valaki csupán a veszélyeztetettséget próbálja összehasonlítani a két ország között, az rossz úton jár. Egyfelől Irakban a háború után kialakult egy közigazgatási rendszer, amely a mai napig funkcionál. Ez Afganisztánban még alacsony szinten működik. Irakban sokkal inkább biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy katonáink a megfelelő körülmények között végezhessék a munkájukat.

Egyszer azt nyilatkozta, hogy csapatával mindig a legrosszabbra készül fel egy hadművelet megtervezése során…

Ez nemcsak rám, ránk vonatkozik, hanem minden kint szolgáló katonára is érvényes. Ha így gondolkodunk, kisebb a hibalehetőség. Az iraki viszonylagos és látszólagos nyugalom nem téveszthet meg bennünket. Ha katonáink csupán a szemüknek hisznek, és eltűnik egészséges félelemérzetük, akkor bajba kerülhetnek. Ha óvatosan, a legrosszabbra felkészülve végzik feladataikat, akkor könnyen elkerülhetik azokat a hibákat, amelyek bajba sodorhatják őket. Visszautalva az összehasonlításra, ezt az óvatos, a legrosszabbra is felkészülő taktikát véleményem szerint sikerrel alkalmaztuk Afganisztánban. Irakban is így kell tennünk.

Az iraki misszióval kapcsolatos kiképzés során mire fektették a fő hangsúlyt?

A szokásos kiképzésen túl, a felkészítést alapvetően a katonákra váró környezet bemutatására építettük. Feldolgoztuk a korábbi missziós tapasztalatokat is, nem csak az afganisztánit, és természetesen begyakoroltattuk azokat az eljárásokat, amelyekre szükségük lesz a feladatuk végrehajtásához.

A kiválogatásnál előnyben volt az, aki részt vett már például egy afgán misszióban?

Nem. Soha nem ennek alapján válogatunk. Mindig a felkészítésen nyújtott teljesítmény dönti el, hogy kik kerülnek a kontingensbe. A missziós tapasztalat persze nem hátrány, de ebben az esetben nem is előny.

Mely alakulatok állományából tevődik össze az első kontingens?

Mindig igyekszünk úgy összeállítani a missziós csapatot, hogy a mag egy összeszokott alegységből érkezzen. Éppen ezért a kiutazók zömét általában egy alakulat adja. Az iraki esetben elsősorban az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. lövészzászlóaljából válogattunk. A második váltás összeállításakor már az első misszió tapasztalatait is figyelembe tudjuk venni, azaz folyamatosan alakíthatunk az összeállítási struktúrán. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnak egyébként van a váltásokra egy remekül kidolgozott rendszere, alapvetően mi is ahhoz alkalmazkodunk.

Mikor indul ki az első kontingens?

Majd akkor, ha úgy látjuk, hogy minden olyan feltételt biztosítottunk a magyar katonáknak, amelyek segítségével probléma nélkül el tudják látni feladatukat.

A radikális dzsihadista szervezet megalapítása Abu Musab al-Zarqawi nevéhez köthető, és kezdetben Iraki al-Kaidaként ismerte meg a világ. Története során többször változtatott nevet (ISIL, ISIS, DAESH), de tavaly óta az Iszlám Állam (IS) az általánosan használt megjelölés. A név azért is különös, mert nem egy földrajzi értelemben vett régiót jelöl, hanem egy ideológiai alapút, amelynek tényleges nagysága folyamatosan változik, attól függően, hogy az IS harcosai elfoglalnak vagy elvesztenek egy-egy területet. Története az Irak elleni invázió idejére nyúlik vissza, amikor öngyilkos merényletekkel hívta fel magára a figyelmet. Bár al-Zarqawit 2006-ban meggyilkolták, a szervezet tovább erősödött. Több csoport fúziójával kikiáltották az Iraki Iszlám Államot, melynek vezetője Abu Omar al-Baghdadi lett. Gyorsan erősödtek, „fennhatóságukat" és pozíciójukat a szíriai polgárháborúban igyekeztek kiterjeszteni, megerősíteni. 2014-ben kikiáltották a kalifátust, ezzel egy időben felvették az Iszlám Állam nevet, amely vallási fennhatóságot hirdet a világ bármely pontján élő muszlimok felett, a többségükben muszlimok lakta régiókban pedig politikai hatalmat is akar gyakorolni. Az IS az iszlám sajátos jogértelmezése által brutális erőszakot alkalmaz mindenki ellen, aki vélt vagy valós érdekeit sérti. Katonái civilek, nők és gyerekek ezreit mészárolják le, ezreket gyaláznak meg vagy rabolnak el akcióik során, a nyilvános kivégzések felvételeit pedig a világhálón terjesztik, ezzel egyre nagyobb figyelmet követelve maguknak. Az Iszlám Államot az ENSZ terrorszervezetként tartja számon, kegyetlenségét pedig jól jellemzi, hogy hivatalosan még az al-Kaida is megszakította vele a kapcsolatot. 2014 szeptemberében (iraki kérésre) az USA vezetésével nemzetközi katonai koalíció felállítását határozták el, amelyhez idén csatlakozott Magyarország is. Az erről szóló határozatról 2015 áprilisában döntött az Országgyűlés, melynek értelmében hazánk száztizenhat katonát küld Irakba, biztonsági és őrző-védő feladatok ellátására.

Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde, Szűcs László és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2015. június