Judótól a közelharcig
Szöveg: Bencsik Mónika hadnagy | Fotó: a szerző felvételei |  2020. január 25. 10:43Aktív állományú katonák vesznek részt közelharc-felkészítésen január végéig az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságon. A félévente megtartandó 6 órányi oktatáson a résztvevők az alapoktól indulnak, és számos olyan készséget, képességet fejlesztenek, amelynek a civil életben is hasznát vehetik.
A Magyar Honvédség kiképzési programjában az évente kötelezően teljesítendő éleslövészet és 6 kilométeres menetgyakorlat mellett a közelharc-felkészítés is szerepel. Dr. Eleki Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség főtestnevelője elmondta: a felkészítés része a Honvéd Judo Program, amelyet Krizsán Szabolcs főhadnagy, a Magyar Honvédség sportszázadának tagja dolgozott ki az MHP Kiképzési Csoportfőnökség és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) szakembereivel együtt. A program foganatosítása a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) segítségével valósul meg. A szövetség egy megállapodás keretében vállalta, hogy mind a helyszínt, mind pedig a szakembert biztosítja az önkéntes területvédelmi tartalékosok katonai közelharc-felkészítésére. Az érdeklődő edzők önkéntes tartalékos katonai jogviszonyt létesíthetnek, kiképzésen vehetnek részt, így a saját judotudásukat, valamint a katonai elvárásokat ötvözve tudják oktatni a Honvéd Judo Programban foglaltakat. Először Zala megyében kötött szerződést a szakosztály-igazgató és a vezető edző, akik már mindketten kiképzett tartalékos katonák.
Az aktív állományú katonák a tartalékos programhoz képest egy bővített felkészítést kapnak, amelyet minden esetben az alakulatok testnevelő tisztjei biztosítanak: a félévente 6 óra időtartamú foglalkozások egymásra épülnek, így a katonák fokozatosan jutnak el a közelharchoz, ahol már többek közt a fegyvermegtartás, fegyveres védekezés is a tananyag része.
A kiképzési napok alapvetően három blokkból épülnek fel: az első részben rávezetéssel, fekvésből, ülésből, guggolásból történő esésekkel, előre-hátra gurulásokkal készülnek fel a későbbi, összetett gyakorlatokra. A második szakaszban alapütések (első, hátsó egyenes ütés, horogütés könyökkel), valamint alaprúgás (térdrúgás) szerepel, ezek kombinációja, majd a kontakt-gyakorlatok, azaz a partnerrel való küzdelem, ami ezen a szinten még inkább az ütéstávolság felmérését, az ellenfél közelségének érzékelését jelenti. A harmadik, egyben utolsó blokkban fogásokból történő szabadulást, önvédelmi technikákat sajátítanak el a katonák.
Az MH HFKP-n a kiképzés egyik napján Krizsán Szabolcs főhadnagy, Szabó Katinka őrmester és Fogasy Gergő őrmester segítette Baczkó Bernadett tartalékos százados és Dr. Stadler András főhadnagy munkáját. Baczkó százados kiemelte, a foglalkozás legfőbb célja a biztonságos végrehajtás és a sérülés esélyének lehető legkisebbre redukálása, ezt legkönnyebben a célzott, minden blokk előtti bemelegítéssel valósítják meg az oktatók.
A rávezető, alapozó rész mellett fontosnak tartották rögtön a kontakt-gyakorlatokat is bevonni a programba, hiszen a közelharcban elengedhetetlen, hogy a katona folyamatosan figyelje az ellenfelet, megszokja a másik személy közelségét. A foglalkozáson tanultakat a katonák a mindennapi életben is hasznosítani tudják, hiszen például helyes technikával egy esés is megúszható kisebb sérülésekkel csonttörés helyett.