Kettő az egyben – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A Bell Boeing gyár billenőrotoros gépe minden szempontból kilóg a katonai repülőeszközök népes táborából. Nem merevszárnyú, de nem is helikopter, inkább ezek legjobb tulajdonságait igyekeztek egyesíteni a V–22-esben az amerikai mérnökök, s ezt a feladatot tulajdonképpen sikerrel oldották meg.

Kell valami új…

Az 1980-ban látványos kudarcba fulladt amerikai túszszabadító akció, a Saskarom-művelet (hat helikopter és egy EC–130E semmisült meg vagy lett az irániak zsákmánya) is megmutatta: szükség van egy, a nehéz szállítóhelikoptereknél nagyobb sebességű és hatótávolságú repülőeszközre. A mérnökök figyelme egy valódi újdonság, a billenőrotoros kialakítású légijárművek felé fordult. Ez elméletileg mindent tud: függőleges állású hajtóművekkel képes helyből fel- és leszállni, míg a nagyméretű légcsavarokat egyenesbe állítva egy remek turboprop szállítórepülőgépet kapunk.

Ez így leírva egyszerűnek tűnik, de a megvalósításhoz vezető út rögös és hosszú volt, halálos áldozatokat követelő balesettel súlyosbítva. Az 1981-ben elindított összhaderőnemi fejlesztési program partnereként a forgószárnyasok világában óriási tapasztalatokat szerzett Bell Helicopters mellett a Boeing Helicopters céget választotta ki a Pentagon. A két légiipari óriás közös vállalata, a Bell Boeing 1983-ban kötött szerződést a védelmi tárcával egy billenőrotoros, nagy teherbírású, helyből fel- és leszállni képes repülőgép kifejlesztésére. Ez lett a korábbi, kísérleti Bell XV–15-re alapozott V–22 típuscsalád, melynek tagjai ma már harcban edzett, kipróbált gépeknek számítanak.

További részletek a Magyar Honvéd magazin július 12-én megjelenő számában!