Kihívások a kibertérben

A hacktivizmusról és a hackercsoportok különböző eszközeiről Rozgonyi Attila, idei OTDK első helyezett tartott előadást. Az érdeklődők megismerhették a hackerek fő motivációit, a hacktivizmus és a kibertér fogalmát, valamint betekintést nyerhettek a doxing és a DDoS scriptek működéseibe is. Vas Beatrix a szervezett bűnözés témakörét vizsgálta a kibertérben. A Selyemút (Silk Road) nevű portál létrehozása egy új dimenziót teremtett a tudatmódosító szerek terjesztésére és forradalmasította a drogkereskedelmet. A kibertér megjelenésével a felhasználói kör bővült, hiszen az eddig csak az utcán beszerezhető szerek ezután széles körben bárki számára elérhetővé, illetve értékesíthetővé váltak, amellyel egy újabb társadalmi probléma alakult ki.

A NATO, illetve Magyarország offenzív kiberképességeiről Krizsán Bence szólt a rendezvényen. A 2007-es Észtország elleni kibertámadás után központi stratégiai és biztonságpolitikai kérdéssé vált a kibertér offenzív felhasználása, akár politikai vagy éppen katonai célok elérésére. A támadás nem járt semmilyen fizikai erőszakkal, ennek ellenére képes volt egy teljes kormányzat működését több napig megbénítani. Elhangzott, hogy egy olyan új hadszíntér jött létre, amelynek határait nem lehet igazán belátni.

A szakkollégiumi est zárásaként Zernig Csombor a Wikileaks alapítója, Julian Assange szerepéről beszélt a kibertér információs és tudatformáló hatása kapcsán. 2010-től az amerikai kormányzat célkeresztjében lévő ausztrál hacker élete és munkássága heves vitákat eredményezett a modern állam és társadalmak egymáshoz való viszonyairól. Az iraki, afganisztáni háború valódi körülményeinek és történéseinek feltárása, a CIA titkos kiberfegyver-arzenáljának közzététele és az amerikai elnökválasztás befolyásolása hatalmas politikai, diplomáciai, valamint társadalmi visszhangot váltott ki, amellyel együtt nemzetközi vita alakult ki a Wikileaks és annak tevékenységének létjogosultságáról.

Fotó: Vas Beatrix