Koronaőrök

Szöveg: Ozsváth Sándor főhadnagy | 2015. február 19. 11:48

08 óra 15 perc 00 másodperc. Felcsendül Erkel Ferenc Hazám, hazám… című áriájának kezdő taktusa, nemzeti lobogónk a magasba emelkedik. Lassan egy éve már, hogy a budapesti Kossuth téren minden reggel zászlófelvonással kezdik a napot a Honvéd Koronaőrség katonái.

Kétezer-tizenegy tavaszán díszruhába öltözött katonák sorakoztak föl az Országház kupolacsarnokában. Elkezdődött egy különleges ünnepség, amelynek során – politikai döntés nyomán – újra katonák vették át a Szent Korona őrzését. A koronaőrség újbóli felállítása azonban elképzelhetetlen lett volna a hagyományőrzők nélkül, akik nem hagyták, hogy a múltba vesszen a Szent Korona őrzésének nemes hagyománya. A Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai komoly munkát végeztek; pénzüket és idejüket nem sajnálva elérték, hogy a rendszerváltást követő két évtizedben folyamatosan napirenden legyen a koronaőrség újbóli felállításának ügye.

2010 decemberében aztán a Szent Korona Testület döntést hozott a koronaőrség újbóli felállításáról. Ehhez azonban a honvédelmi törvény módosítására is szükség volt; a módosítást a Tisztelt Ház elfogadta. A sikeres és gyors végrehajtás érdekében dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter utasítására dr. Szarka Gábor kabinetfőnök és Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese vezetésével megalakult a Honvéd Koronaőrség létrehozását előkészítő munkabizottság. Az új alegység a Magyar Honvédség Támogató Dandárjának részeként állt fel az akkor még ezredesi rendfokozattal szolgáló Kun Szabó István vezérőrnagy parancsnoksága alatt.

A Honvéd Koronaőrség születésénél bábáskodó parancsnokok az építkezést az alapoktól kezdték: Kun Szabó István a honvédség minden jelentősebb alakulatát felkereste, és tájékoztatta az érdeklődőket a Honvéd Koronaőrség felállításáról, a jelentkezés feltételeiről. A fizikai állóképességre vonatkozó elvárások a kezdetektől egyértelműek voltak, így az alakulatba csak azok kerülhettek be, akik sikeresen teljesítették a legmagasabb, t4-es szintet. Mivel ez a kis létszámú közösség a „rivaldafényben" tevékenykedik, ezért további elvárás volt a megfelelő testmagasság és az arányos testalkat is.

A jó fizikai adottságok mellett azonban még számos egyéb feltételnek is meg kellett felelniük azoknak a katonáknak, akik a Szent Korona őrzésére vállalkoztak. Ilyen volt például a jó kommunikációs készség, a problémamegoldó képesség és még sorolhatnánk. Az alegység felállításának időszakában a kiképzésen túl számos, napi szinten jelentkező feladatot kellett végrehajtani. Ezeken dolgozott rengeteget Kun Szabó István mellett a Honvéd Koronaőrség jelenlegi parancsnoka, Ádám Barnabás ezredes, valamint Kiss Ferenc és Ócsai Géza alezredesek.

A Petőfi laktanyába beérkező koronaőrjelöltek a Magyar Honvédség szinte teljes egészét reprezentálták, hiszen nem volt olyan nagyobb alakulat, ahonnan ne érkeztek volna katonák. A felkészítés során ugyan adódtak képzettségbeli különbségek, ezeket azonban a kiképzési időszak végére sikerült eltüntetni, és egységes, fegyelmezetten tevékenykedő alegységet kialakítani. A kiképzést a 8-10 év szolgálati viszonnyal rendelkező, több missziót megjárt katonák teljesítették a legsikeresebben. Nekik nem jelentett újdonságot a feszített ütemű kiképzés, illetve az alkalmazkodás a megváltozott környezethez. Hatalmas a felelősségük, hiszen az Országgyűlés épületében megforduló politikusok, magas rangú vendégek többnyire a koronaőrök révén találkoznak a Magyar Honvédséggel.

Az első év során az Országgyűlés épületében dolgozók megismerték és megszerették a katonákat. Mindez nemcsak fegyelmezett és tisztelettudó viselkedésüknek volt köszönhető, hanem rugalmasságuknak is. Az Országgyűlés épületében ugyanis egymást érik a különböző rendezvények, diplomáciai fogadások, így a folyamatos alkalmazkodás és együttműködés elengedhetetlen.

A hétköznapok feladataiból szakította ki a koronaőröket a 2013. évi dunai árvíz elleni védekezésben történő részvétel; az Országházban dolgozó katonák a Római parton, valamint a Margit-szigeten álltak helyt. A váltásokban végrehajtott munkában a teljes állomány részt vett. Tette ezt úgy, hogy közben ellátta szolgálati teendőit is.

Különleges és egyben rendkívül felemelő feladattá vált a Szent Jobb augusztus 20-án történő hordozása. Ezt utoljára 1944-ben hajtották végre a Magyar Királyi Koronaőrség tagjai, így nagy várakozás előzte meg 2012. augusztus 20-át, amikor a Honvéd Koronaőrség nyolc altisztje vihette az ereklyét. A feladat végrehajtása során, a helyszínen hívők ezrei tapsolták meg katonákat, és további százezrek kísérték figyelemmel az eseményeket a tévéközvetítések révén. A 2012. évi Szent Jobb körmenetet követően újabb megtisztelő felkérés érkezett a koronaőrökhöz: a 2013-as Szent István Emlékév alkalmából Székesfehérváron is körbehordozták államalapító királyunk ereklyéjét. Az augusztus 14-én végrehajtott feladat számos kihívást tartogatott, különlegességét pedig növelte, hogy azt a Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjaival közösen hajtották végre.

A társadalmi szerepvállalás jó példája a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiummal történő együttműködés. A kapcsolatfelvétel 2013. október 10-én történt meg, amikor is a növendékek Hende Csaba honvédelmi miniszter meghívására látogatást tettek az Országházban. E találkozó után vetődött fel annak gondolata, hogy a koronaőr tisztek és altisztek is segítsék a hazánk egyetlen katonai középiskolájában folyó munkát. A parancsnokok és az iskola vezetői közötti kötetlen beszélgetést az előkészítő munka követte, amelynek eredményeként a kiválasztott kiképző altisztek egyhetes alaki felkészítést tartottak Debrecenben. A karddal végzett foglalkozások nagy sikert arattak a növendékek között, így megfogalmazódott az igény, hogy a Honvéd Koronaőrség és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola között még szorosabb legyen a kapcsolat.