Különleges könyvet jelentetett meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2015. április 3. 7:12

Nagyon ritka alkalom, amikor egy történész visszaemlékezéseit veheti kézbe az olvasó, és még különlegesebb, ha a történész egyben kiváló katona és hegedűművész is volt. Markó Árpád „Tudós és Katona” című köteteit Romsics Ignác akadémikus és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mutatta be április 2-án, csütörtökön Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében.

Romsics Ignác a két kötetből álló kiadvány kapcsán elmondta: a visszaemlékezések írója a két világháború közötti szakemberek azon köréhez tartozik, akikre mai napig sokat hivatkoznak a hadtörténészek. Rámutatott továbbá, hogy Markó Árpád nagyon elhivatottan, szorgalmasan és alaposan állt hozzá a munkához, így a ’20-as, ’30-as évek „szakszerű történetírásának" egyik kiemelkedő alakja volt.

Szakály Sándor szerint érdemes volt a köteteket kiadni azért is, mert kevés olyan munka született, amelyben egy történetírással foglalkozó ember a saját visszaemlékezéseit közli. „Én azt gondolom, hogy Markó Árpád élete úgy katonaként, mint hadtörténészként teljesnek tekinthető (…), ezekkel a képességekkel, ezzel a felkészültséggel katonaként elérte mindazt, amit elérhetett" – tette hozzá, azzal együtt, hogy a történészre pedig napjainkban is érdemes és lehet hivatkozni.

A csaknem ezer oldalból álló kétkötetes könyvet Kincses Katalin Mária és Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet munkatársai rendezték sajtó alá.

Markó Árpád (1885–1966) akadémikus hivatásos katonatisztként részt vett az első világháborúban, a galíciai harcokban, és ezredsegédtisztként rendkívüli alaposságú és szakszerű feljegyzéseket és visszaemlékezéseket készített. Egyetlen olyan hadtörténészünk, aki szakemberként és egyben résztvevőként készített szintézist az eseményekről.

Markó Árpád a két háború között szakmailag nagyon kiterjedt hazai és külföldi tudóskapcsolatokkal rendelkezett, kiváló hegedűjátékosként pedig figyelemre méltó társadalmi kapcsolatokkal: vezető politikusokkal, katonatisztekkel, egyházi személyiségekkel és nem utolsósorban a zenei művészélet kimagasló alakjaival.

A velük való érintkezés visszaemlékezéseinek alapját képezi, mintegy a korabeli elit társadalmi, kulturális életének keresztmetszetét adva. A második világháború eseményei, ausztriai menekülése külön kötetet tölt meg. Igen plasztikus képet ad a második világháborút követő magyar politikai és tudományos élet átrendeződéséről, értékváltásáról, az új generációk szerepvállalásáról, s benne – hivatásos katonatiszti múltja miatt – személyes túlélési stratégiáiról.