Lembergnél még nincs pihenés

„Lembergnél még nincs pihenés. Galícia fővárosának elfoglalása csak rövidke állomás abban a diadalmas előretörésben, amelyben a szövetséges hadseregek május eleje óta űzik – hajtják a véres vereségekben megrendült orosz seregeket" – számolt be a Népszava.

Az újság szerint „a győzelmes csapatok megállás nélkül folytatják a Gorlice óta annyira bevált taktikát, amely nem engedi lélegzethez a megvert ellenséget és a sikerek gyors kihasználásával fokozta az elért eredményeket. A lembergi győzelem természetesen érezteti hatását a harcvonal többi részén. Mivel a szövetségesek Lembergtől délre átlépték a Mikolajov felé vezető utat, most már északról is fenyegetik az oroszoknak a Dnyeszter mentén levő állásait. Nagyon valószínű tehát, hogy innen is csakhamar megkezdik a visszavonulást és a szövetségesek támadásának nyomása alatt végképp eltávoznak Galíciából, a háború legvéresebb csatáinak, az orosz hadseregek katasztrófáinak színteréről. Idestova egy éve tart már itt a szörnyű küzdelem."

„Június 22- én foglaltuk vissza Lemberget s csak most tudtuk meg, hogy második hadseregünk azóta ismét a legkeményebb harcokat vívta az orosszal, aki a Lembergnél és ettől délre elszenvedett vereség után főerejével keleti irányba vonult vissza és a kulikov-lemberg-mikolajovi vonaltól keletre a védekezésre alkalmas magaslati terepen foglalt állást" – adta hírül a Pesti Hírlap.

„Bőhm-Ermolli hadseregéről azóta, amióta Lemberget bevette, s a várostól keletre emelkedő magaslatokig vonult előre, a hivatalos jelentések nem emlékeztek meg. A sajtóhadiszállásról érkeztek ugyan informatív jelentések, amelyek arról szóltak, hogy offenzívánk szédületes tempója most már bizonyos nyugvó pontra fog jutni, de a mai Höfer jelentés alaposan rácáfol erre a prognózisra. A Bőhm – Ermolli hadsereg új győzelmet vívott ki Lembergtől keletre" – írta a napilap.

Az újság beszámolója alapján a „Szan – Visztula – szög teljesen megtisztult az ellenségtől s így Középgalíciának már csak az a keskeny sávja az oroszé, amely a Szan – Visztula torkolat és Szan – Tanev – torkolat fölött, a természetes folyóhatáron túl, púpszerűen nyúlik be a lublini orosz kormányzóságba. A Szan déli partján nincs több orosz, és ami hivatalos jelentésekből azért ragadjuk ki mindjárt elöljáróban ezt az adatot, mert a Szan – Visztula – szög összekötő kapocsként szerepelt eddig a déllengyelországi és a galíciai orosz haderők között. Most, hogy tarthatatlanná vált és Ferenc Ferdinánd serege a Szan és a Tanev déli partját végig birtokába vette, a déllengyelországi orosz frontnak is rohanvást kell igazodnia ahhoz a természetes védővonalhoz, amely csak már a Visztulában kínálkozik számára. Ez azonban koránt sem jelenti azt, mintha az oroszok a Szan – Visztula – Tarnov vonalon tartósan megvethetnél a lábukat".