Már csak néhány hónap…

Huszonhárom éve, egy szép nyári napon történt – nem sokkal azután, hogy kinyíltak az ország határai, –, hogy a kecskeméti repülőbázis is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Kiállították a Magyar Légierő repülőgépeit, tízezres tömeg hömpölygött, bámészkodott a betonon álló Szu–22-esek és MiG–23-asok között. Nagy szó volt akkoriban az, hogy a hadsereg nyitott a közönség felé. Egy-két évvel korábban még a „Fényképezni tilos!"  feliratú táblák szegélyezték a laktanyákat, pedig akkor már a szabadság szele fújt át a szélzsákokon…

Az első, repülőnapnak még nem nevezhető kecskeméti „nyitott repülőtér"-programon az emberek ámultak, amikor látták, hogy a szovjet MiG–29-esek és az amerikai F–16-osok adnak egymásnak találkát a földön.

Egy évvel később már nevesítve is „Nemzetközi Repülőnap"-nak hívták a Magyar Légierő által szervezett hasonló rendezvényt, aminek a taszári légibázis adott otthont. A parádén túlnyomórészt a csehek és az amerikaiak képviselték a „külföldi légierőt". A betonon felsorakozott gépek között ott voltak a Sivatagi Vihart megjárt harci repülők is, amelyek még magukon viselték a háborús horzsolásaikat és bevetési jelzéseiket.

A két, Taszáron megrendezett repülőnap után az air show 1997-ben visszaköltözött Kecskemétre. A rendezvény népszerűsége egyre nőtt, a kezdetben néhány ország részvételével zajló eseményen legutóbb, azaz 2010-ben már 25 nemzet légierői képviseltették magukat, több mint százezer lelkes néző tekintetét szegezve az égre. Az évek során a szervezők számos felejthetetlen légi bemutatót, különleges repülőgépcsodát és pilótahírességet hoztak el Kecskemétre. Munkájuk elismeréseként 2010-ben átvehették a legjobb, legbiztonságosabb repülőnapnak odaítélhető díjat.

Idén azonban még néhány hónapot még várni kell arra, hogy újra a bámészkodástól görcsbe rándult nyakkal hallgathassuk a turbópropellerek énekét, az utánégetők dübörgését. De ennyit már kibírunk…

Fotó: archív