Másodhegedűsök – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Nagy-Britannia évszázados tengeri hegemóniája megdönthetetlennek tűnt, ám a 19–20. század fordulóján új kihívó jelent meg: a világ újrafelosztására törekvő II. Vilmos császár által vezetett Németország. Mivel a gyarmatosításhoz, illetve a gyarmatokkal történő kapcsolattartáshoz komoly haditengerészeti erőre volt szükség, a nagyhatalmi ambíciókat dédelgető német nemzet olyan ütőképes hadiflotta építésébe kezdett, amely felülmúlhatja a britekét, illetve alkalmas lehet a világtengerek feletti uralom megkaparintására.

Nagy-Britannia és Németország között 1914. augusztus 4-én állt be a hadiállapot, miután II. Vilmos császár serege lerohanta a semleges Belgiumot. A flotta fejlesztéséért és ellátásáért felelős Alfred Tirpitz admirális arra számított, hogy a csatahajók számát tekintve közel kétszeres túlerőben lévő angolok kezdeményeznek, vagyis nyomban megtámadják a német bázisokat, s megütköznek a német nyíltvízi flottával, még mielőtt az felkészülhetne a harcra. II. Vilmos ugyanis idő előtt lépett háborúba, haditengerészete még messze nem érte el optimális erejét. Ám még ebben az állapotában is félelmetes ellenfélnek számított, ezért a britek az azonnali támadást, illetve – a tengeralattjárók és az aknák jelentette veszély miatt – a német partok közeli blokádját is elvetették.

További részletek a Magyar Honvéd magazin október 14-én, pénteken megjelenő számában.