Megújult a belsőbárándi második világháborús magyar hősi parcella

Az avatási ünnepségen dr. Kovács Vilmos ezredes, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM)  parancsnoka köszönetet mondott a sírhelyek megmaradásáért és azért, hogy vannak olyan emberek, akik energiát, időt nem kímélve fáradoztak azon, hogy az itt nyugvó 51 honfitársunknak méltó legyen a sírhelye az elmúlt évtizedek alatt.

„A temető ezen része a lakosság kitartását, az önkormányzat segítségét, a Honvédelmi Minisztérium tiszteletét, segítő szándékát, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértelmét testesíti meg. A Honvédelmi Minisztérium támogatásával újult meg itt a magyar hősök síremléke és az új emlékmű, amely hirdeti, hogy ezen a helyen, büszkén emlékeznek meg a térségben hősi halált halt honfitársainkról" – mondta Kovács Vilmos ezredes.

Az ünnepségen az Atilla Király Gimnázium fiúkórusának előadása, valamint az Árpád Szakgimnázium és az I. István Szakgimnázium diákjainak szavalata után koszorúkat helyeztek el. A Honvédelmi Minisztérium nevében dr. Kovács Vilmos ezredes; az MH Összhaderőnemi Parancsnokság nevében Szabó András ezredes, a parancsnoki iroda vezetője; az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred nevében Benda László ezredes, parancsnok; az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság képviseletében Tóth Csaba alezredes; az MH Hadkiegészítő, Kiképző és Felkészítő Parancsnokság nevében pedig  Demeter Attila alezredes helyezte el a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorúzott Tóth Erik alezredes, a megyei védelmi bizottság honvédelmi referense; Kossa Lajos, Aba város polgármestere; Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet elnökhelyettese, valamint a megjelent társadalmi szervezetek képviselői.

Belsőbáránd térségben, 1944 decemberének közepén nagy erőkkel indított támadást a szovjet hadsereg a védekező magyar és német csapatok ellen a Duna és a Balaton vonalában. A 220 kilométer hosszú Margit-vonal első védőöve a község határában húzódott. A község körzetének megtartása kulcsfontosságúnak számított Székesfehérvár védelmének szempontjából. Az itt védekező magyar és német alakulatokra – köztük a 25. honvéd gyaloghadosztály 26. gyalogezredére – két szovjet hadsereg, a 4. gárda és a 46. túlereje zúdult. Az elszánt magyar és német alakulatok hatalmas veszteséget szenvedtek, mígnem a szovjetek áttörték a védvonalat.

A Belsőbáránd környékén elesett magyar katonák többségét egyszerű, szerény módon temették el. Az évek múlásával a tömegsírok felett két betonkeretet alakítottak ki, ahol a hozzátartozók különböző formájú kereszteket helyeztek el. Bár a rendszerváltás előtti években a helyi iskolások és lakosok sokáig karbantartották a hősi parcellát, a sírkert állapota az 1990-es évektől folyamatosan romlott. A terület két lelkes és lelkiismeretes helyi lakos, Kalocsa Lászlóné és Nyitrai Tiborné munkájának köszönhetően tisztult meg újra az elmúlt évtizedben.

A háború óta eltelt több mint 70 év során a síremlékek, keresztek azonban már jelentős felújításra is szorultak, ezért a temetési hely nagyobb mértékű rendbetétele érdekében Kalocsa Lászlóné juttatott el kezdeményezést a Honvédelmi Minisztériumnak, amelynek eredményeként a sírokat teljes mértékben felújították. Egységes lett a parcella képe, egy második világháborús központi emlékmű is felállítottak, valamint hat darab boltíves sírkőn olvasható az itt elhunyt 51 hős katona neve.

Az avatási ünnepségen az emlékművet megáldotta Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, Rácz István százados, katolikus tábori lelkész, Bognár Károly helyettes plébános és Maruczán Attila, Aba város református lelkésze. A megemlékezés részeként hat síremlékhez emlékgyertyát helyezett el hat diák.

Fotó: Kovács Géza