Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Menteni a menthetőt…

Szöveg: Kálmánfi Gábor |  2015. június 10. 10:34

Mi a teendő akkor, ha egy katona műveleti területen elszakad bajtársaitól? Nyilvánvalóan ki kell menteni az illetőt, csak épp nem mindegy, hogy miként.

Nem annyira ismert tény, hogy – békeidőben és hadműveleti területen egyaránt – a személyi mentési feladatok koordinációjáért, és illetve a mentést koordináló szakemberek felkészítésért az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK), Hadműveleti Központja a felelős. Részben ezért rendezték Veszprémben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) fémjelezte, két hetes személyi mentési tanfolyamot (PRCPC), amelyen tizenegy ország, huszonegy hallgatója vett részt.

1595995281

Nyilván a sorrendben negyedik ilyen tanfolyam – ebből kettőt Svédországban, kettőt hazánkban tartottak – résztvevőinek már nem nagyon kell magyarázni mi is az a személyi mentés (PR), itt mégis írjuk le, hogy a definíció szerint a PR nem más, mint katonai, civil és diplomáciai erőfeszítések összessége, annak érdekében, hogy elszigetelődött személyt kimentsük, és segítsünk visszailleszkedni az eredeti (szolgálati) helyére. A mentési folyamat akkor kezdődik, amikor a mentéséért felelős illetékesek megkapják a hírt az eltűnt személyről, és egészen odáig tart, amíg az adott katona újra fel nem veszi a szolgálatot.

Az is alapvető, hogy nemzeti feladat és kötelesség gondoskodni a Magyar Honvédségnél – más fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő – állomány, valamint azon polgári személyek biztonságáról, akik mindennapi tevékenységük során nemzeti érdekek védelmében kockáztatják életüket.
A viszonylag fiatal képzés, illetve formálódó képesség háttértörténetéről annyit, hogy néhány évvel korábban még csak az Amerikai Egyesült Államok hadserege rendelkezett ilyen képzéssel, mígnem svéd kezdeményezésre az EDA 2011-ben megkezdte a rendszeres Személyi Mentési Irányítói és Tervezői Képzést.

1595995281

És hogy miért lényeges ez például a Magyar Honvédség számára? Többek között azért, mert külföldi szerepvállalásunk egyfelől részben erősen változó biztonsági környezetben zajlik, másrészt az új kihívásoknak megfelelően egyre újabb és újabb missziós területek jelennek meg – gondoljunk csak éppen Kurdisztánra. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a haderő is rendelkezzen felkészült PR szakemberekkel.

Sőt, a tanfolyamra ellátogató Szpisják József dandártábornok, az MH Kiképzési és Doktrinális Központ parancsnoka érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az eddigi tapasztalatok alapján előbb-utóbb valószínűleg a legtöbb missziós váltásban lesz kiképzett PR-szakember.

1595995281

„Habár szerencsére nekünk még nincs ilyen tapasztalatunk, de sajnos bármelyik műveletben, bármelyik katonánkkal megtörténhet az, hogy elszakad bajtársaitól. Ilyen helyzetben pedig kötelességünk a szakszerű segítségnyújtás. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy békeidőben felkészüljünk minden eshetőségre, és ez a tanfolyam pontosan ezt szolgálja." – közölte a parancsnok.

A képzéssel kapcsolatosan Kálóczi Zsolt ezredes, az MH LVIK Hadműveleti Központjának parancsnoka, egyben a kiképzés igazgató-helyettese elmondta: az idén is feldolgozták a legutóbbi tanfolyam óta eltelt majdnem egy évben felgyülemlett új tapasztalatokat.

1595995281

„A tavalyi első veszprémi tanfolyamunk után az EDA olyan pozitívan értékelte a munkánkat, hogy ismét felkérést kaptunk a képzés megrendezésére. Visszajelzések szerint mind a hallgatók, mind az instruktorok az idén is elégedettek velünk" – fogalmazott az ezredes.

A személyi mentési képzés különben három fő részből tevődik össze. Egyszer ki kell képezni a folyamatot irányító-koordináló törzsben dolgozókat, másrészt a mentést konkrétan végrehajtó állományt, harmadrészt pedig minden, az adott műveleti területen szolgáló katonának (civilnek) részt kell vennie valamilyen szintű túlélő (SERE – Survival, Evasion, Resistance, Extraction) kiképzésen. Ez utóbbi biztosítja azt, hogy a személyi mentés valamelyik módszerével ki lehessen menteni.

Merthogy bizony a PR tevékenységnek is több formája létezik. Az egyik a kutató-mentő (SAR) tevékenység, amely légi, szárazföldi, vízi járművek, valamint speciális SAR csoportok, és felszerelések alkalmazását foglalja magába. A SAR normál esetben békeidős tevékenység, de alkalmazható konfliktushelyzetekben is, ha a feladat végrehajtását ellenséges tevékenységek nem veszélyeztetik.
A harci mentés (CR) olyan elszigetelődött személyek mentése válsághelyzetekben, és háborús körülmények között, akik a harci kutató mentő fogadására nem felkészültek, nem kaptak kiképzést, és nem rendelkeznek az ilyen eljárásokhoz szükséges felszereléssel.

1595995282

A harci kutatás-mentés (CSAR) célja az ellenséges terület (vagy erők) felett feladatot teljesítő légi személyzetek (légi járművek) lelövésének, balesetének, kényszerleszállásának; illetve a légijármű kényszerelhagyásának észlelése, helyük megállapítása, felkutatása, azonosítása és mentése. Ezen kívül a CSAR tevékenység kiterjed mindazon elszigetelődött, veszélyben lévő katonai személyekre, akik megfelelő CSAR kiképzésben részesültek, és rendelkeznek a szükséges felszerelésekkel az ilyen eljárások alkalmazásához.
Létezik még az úgynevezett nem hagyományos erőkkel támogatott mentési művelet (NAR) – ez azonban különleges műveleti erők, illetve más speciálisan kiképzett csoportok feladata.

Az összetett szimulációval dolgozó veszprémi tanfolyam úgymond gyakorlati folytatása lesz majd az év második felében megrendezett Cooperative Sarex 2015 gyakorlat, ahol már nem csak a monitoron, hanem a valóságban is felszáll majd kutató-mentő helikopter.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző