Mesterdalnokok

Szöveg: Katona M. István | 2016. június 16. 7:16

Aba Sámuelt, az első választott magyar királyt (1041–1044) tragikus halála után az általa Abasáron alapított monostorban temették el. A Magyar Néphadsereg egyik harckocsiezrede 1961-től 1987-ig állomásozott Abasár–Tatármezőn, a Táncsics Mihály laktanyában. A községben pedig immár huszonkét esztendeje rendezik meg a Nemzetközi Katona- és Bordal Fesztivált. Mindebben mi a közös? A máig is töretlen történelmi és katonahagyományok ápolása, gazdagítása.

A „daliás idők" emléke ébren tartásának legékesebb bizonyítéka ez a katonadal-fesztivál, melyet május 21–22-én, a honvédelem napja tiszteletére – dr. Simicskó István honvédelmi miniszter fővédnökségével – immár huszonkettedik alkalommal rendezett meg az önkormányzat, mintegy száz népdalkör, hagyományőrző csoport részvételével.

De hogyan is kezdődött? Kámán Árpád községi zenepedagógus, a népdalok, ezen belül is a katonadalok kiváló ismerője közel negyedszázada maga köré gyűjtötte a település jó hangú felnőtt énekeseit, majd 1994-ben megalapította az Aba Sámuel Történelmi Daloskört; ezzel egy időben meghirdette az első katonadal-fesztivált. Mintegy harminc népdalkör, hagyományőrző együttes válaszolt a hívó szóra, és jött el a rendezvényre. 2004-ben alakult meg Abasári Honvéd Baráti Kör Egyesület, amely 2014-ben az önkormányzattal közösen emlékművet állított az egykor a községben települt harckocsizó alakulatnak.

Visszatérve a katonadal-fesztiválra: az évek során fokozatosan nőtt a résztvevők száma, felfigyeltek rájuk a Honvéd Vezérkarnál is, így megnyerték lelkes támogatójuknak az akkori vezérkari főnököt, Végh Ferenc vezérezredest is, aki ettől kezdve személyes jelenlétével tisztelte meg az eseményt. S nem csak ő.

Az e műfajtól látszólag távol álló személyiség, Nagy Feró, a Beatrice zenekar frontembere is (mint mentor) immár két évtizede ott van minden fesztiválon. Az amatőr csoportok egyre növekvő számú jelenléte mellett több alkalommal fellépett vendégként a Honvéd Együttes Férfikara, valamint Balogh Márton, az együttes népdalénekes szólistája is. Kezdetben, néhány éven át, szakmai zsűri is értékelte a fellépő együtteseket, ám erről egy idő után lemondtak, hiszen nem volt értelme szakmai értékelésekbe, rangsorok felállításába bocsátkozni az akkor már kétnapos fesztiválon színvonalas műsorokkal szereplő együttesek között.

Időközben Kámán Árpád zenei munkássága is új irányt vett. Kialakította a sajátos rockosított népzenei stílust; ebben segítségére volt az ugyancsak kezdeményezésére szervezett Abagyöngy zenekar. Ennek a fúziónak az eredményeként megszületett első CD-jük Aba Baka Rock címmel. Zenei munkássága elismeréseként, kultúrtörténeti és a katonai hagyományokat ápoló tevékenységéért Kámán Árpád két ízben vehette át a Honvédelemért Kitüntető Cím II., egy alkalommal pedig az I. fokozatát, valamint dísztőrt is kapott. Az együttes kiérdemelte a Heves Megyéért kitüntetést, s valamennyi tagja, valamint Nagy Feró is, a község díszpolgára lett.

Az idei kétnapos fesztiválon közel száz együttes vett részt. A programot a katolikus templom kertjében tartott ünnepi szentmisével nyitották meg, melyet Kótai Róbert százados, katolikus tábori lelkész celebrált. Prédikációjában megemlékezett a határ mentén szolgáló katonák helytállásáról, és a rendezvényt az ő tiszteletükre is ajánlotta. Ezt követően a szervezők és a vendégek megkoszorúzták a templomkertben lévő hősi emlékművet, majd az MH Légierő Zenekar Szolnok menetzenéjére közösen vonultak át az Aba Sámuel Általános Iskolához, ahol a már zsúfolásig megtelt tornaterem várta a fesztivál kezdetét.

Programnyitó beszédében Lénártné Benei Anikó polgármester kiemelte: Abasár szerencsés település, mert itt volt egykor a Táncsics Mihály laktanya, illetve a harckocsiezred. Katonák ezrei töltötték itt szolgálatukat, ez lendületet adott, komoly hírnevet hozott a községnek, és ha szükséges volt, a katonák mindig, minden esetben a segítségükre voltak. Szólt arról is, hogy idén 168 éves a Magyar Honvédség, s mindenkinek a figyelmébe ajánlotta azt a vándorkiállítást, amely a Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a megyei kormányhivatal védelmi bizottsága együttműködésének eredményeként érkezett a településre.

Az „Isten után legszebb és legszentebb név a honvéd-nevezet!" című tárlat – amelyet ifj. Hermann István történész nyitott meg – a Sári Közösségi Házban volt látható. Az iskola épületében pedig az egykori laktanya életét, a kiképzést és a tartalékostiszt-képzést is bemutató – a baráti kör által összeállított – fotótárlat, valamint egy 19. századi abasári konyha- és szobabelső adott lehetőséget egy kis időutazásra. A Heves Megyei Hadkiegésztítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság pedig toborzósátorral volt jelen.

Köszöntőt mondott az erdélyi testvértelepülés, Kászonaltíz polgármestere, András Zoltán is, aki egyebek mellett Babits Mihály örökbecsű sorait idézte: „És akinek szép a lelkében az ének, /az hallja a mások énekét is szépnek." Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, örökös tiszteletbeli fővédnök a fesztivál jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a honvédelem napján nemcsak a katonákat, de a civileket is ünnepeljük, akik közösen szolgálják a honvédelem ügyét.

A beszédeket követően elkezdődött a közel száz résztvevő együttes fellépéssorozata, amelyet az MH Légierő Zenekar Szolnok parádés koncertje nyitott meg. Később Kámán Árpáddal Nagy Feró is „beszállt" énekelni, s közös előadásuk osztatlan elismerést aratott. Ráadásul „civil" produkcióként elhangzott a ma már klasszikus „Nyolc óra munka…" című Beatrice nóta is.

S hogy a fesztiválsorozatnak milyen hatása van Abasár határain túl is, arról az ötletgazda csak annyit mondott: Jelenleg már tizenhat településen rendeznek katonadal-fesztivált. Ezek közül a legnépesebb a debreceni, ahol 30–35 együttes szerepel rendszeresen. Végezetül még egy adat: a kezdetektől immár kétezer együttes lépett fel Abasáron, bizonyságot téve arról, hogy a katonadal a magyar kultúra hagyományvilágának elválaszthatatlan része.