Mi történt Kőszeg ostrománál?
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2014. augusztus 30. 9:09Történelemkönyvekből is jól ismert, hogy 1532 augusztusában az I. Szulejmán szultán vezette, körülbelül 70-80 ezer fős török sereg megpróbálta elfoglalni Kőszeg várát. Annak ellenére, hogy a Jurisics Miklós várkapitány vezette védősereg mindössze jó, ha ezer katonából és parasztból állt, a vár végül a védők kezén maradt. A kőszegi Várszínházban, augusztus 29-én bemutatott Ostromopera című mű fiktív cselekménye szerint a szálakat – ahogyan az már az opera műfajában szokásos – a szerelem mozgatta.
a szultán miért elégedett meg azzal, hogy egyetlen török zászlót
kitűzetve a várra alkut kössön, majd seregével távozzon. A mű kőszegi ősbemutatóját Hende Csaba honvédelmi miniszter szavai vezették be, aki arról beszélt, hogy a valóság sokszor színesebb, mint „bármelyik hollywoodi film."
„Itt van például a kőszegi ostrom példája. Az egyik oldalon hatalmas hadsereg, a másikon magukra hagyott, halálra elszánt, maroknyi hős – és aztán jön a csodás megmenekülés. Ha ezt filmen látnánk, azt mondanánk, hogy ejnye, ennek a forgatókönyvírónak milyen élénk fantáziája van, mert ilyesmi a valóságban nem létezik. Pedig ez maga volt a valóság. A védők győzni tudtak, mert meghozták a szükséges áldozatot ahhoz, hogy kivívhassák a győzelmet. Ennek állít emléket a ma esti darab" – fogalmazott a tárcavezető.
Az opera története az ostrom utolsó napján kezdődik, amikor is a támadás során a janicsárok már bejutottak a várba, sőt a zászlóikat is kitűzték. Ennek ellenére a Jurisics Miklós várkapitány (Kőrösi András) vezette védők mégis visszaverték őket. A küzdelemben állítólag Szent Márton lovas alakja segítette őket.
A másik oldalon az Ibrahim nagyvezír (Tóbisz Titusz) vezette török főparancsnokság tanácskozást tart a sikertelen csata után. A vezérek sokallják a veszteségeket, félnek a beköszöntő hideg őszi időktől és az esetleges vereség szégyenétől. Ibrahim nagyvezér sátrába kéreti kedvenc háremhölgyét, a magyar Esztert (Ducza Nóra), akibe a vezír reménytelenül szerelmes. A lány kérleli a vezírt, hogy egyezzenek ki Jurisics Miklóssal a vár névleges birtokbavételéről, és vonuljanak el békében. Felajánlja Ibrahimnak, ha teljesíti a kérését, ő a szívét adja cserébe. Ibrahim elfogadja a lány ajánlatát, és sátrába hívatja a kapitányt.
Jurisics a sátorban találkozik Eszterrel, aki felfedi titkát: ő volt a kapitány gyermekkori játszótársa és egyben első szerelme. Rábeszéli a férfit a törökkel való kiegyezésre. Ibrahim vezér és a kapitány a fentiek szerint megegyeznek a csata befejezéséről. Másnap reggel a török sereg ünnepélyesen felvonul a vár előtt, kitűzik a török zászlókat, majd a hatalmas sereg méltóságteljesen megfordul és lassú menetben, harangzúgás kíséretében elvonul.
Érdekesség, hogy az opera eleve fúvószenekari kíséretre íródott: az ősbemutatón az Ostrom Fúvós Zenekar és Énekkar működött közre. Ez a tény eleve meghatározza (talán be is szűkíti) a zene meglehetősen nyugtalan, diszharmóniákra épülő hangzásvilágát, viszont kétségtelenül várostromhoz illő alaphangulatot kelt.
A Szilágyi Miklós zeneszerző-karmester és Horváth György Tibor szövegíró által jegyzett alkotás tavaly a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Jövő kulcsa operaíró versenyén megosztott első díjat nyert. Ott a közönség nagyzenekarral, szcenírozott változatban hallhatta a művet. A Kőszegi Várszínház egyébként idén ünnepelte megalakulásának 32. évfordulóját. Az 1982-es első előadáson Páskándi Géza Az ígéret ostroma című drámáját mutatták be.
Fotók: a szerző felvételei
