Mindenki cserélne – a Magyar Honvéd magazin legfrisseb számából

Az elmúlt több mint másfél évtized rengeteg harctéri tapasztalatot jelentett a NATO Afganisztánban és Irakban szerepet vállaló tagországainak. Ez természetesen érintette minden hadsereg egyik legfontosabb eszközét, a lövészkatonák gépkarabélyát is. A változó hadviselés, a golyóálló mellények szélesebb körű elterjedése, a vártnál nagyobb lőtávolságú, akár több száz méterről vívott tűzharcok mindennapossá válása miatt már új elvárások léptek fel: nagyobb hatásos lőtávolság, nagyobb megállítóerő, nagyobb kaliber, s persze lehetőleg kisebb tömeg.

Csillagos-sávos

Több mint 50 esztendős szolgálat után 2020 környékére búcsúzni fog az aktív szolgálattól az amerikai haderő alapvető egyéni lőfegyvere, a felejthetetlen Colt M–16/M4 páros. A Pentagon jelenleg is több lehetőséget vizsgál, de egy már biztos: a leendő „egyenfegyvernek" az 5,56 milliméternél nagyobb, de a 7,62 milliméternél kisebb, köztes űrmérete lesz. Elsőként a könnyű sorozatlövő fegyvereket – például a tűztámogatást nyújtó eszközöket – éri majd el az új lőszertípus. A mérnökök szerint többek között a .260 Remington, a 6.5 Creedmoor és a .264 USA kaliberek is szóba jöhetnek. Ha sikerül megtalálni azt a lőszert, amely a lehető legkisebb tömegnövekedéssel (hiszen ne felejtsük el, a lövészkatonának cipelnie kell a lőszert) képes jelentősen növelni a fegyverek pontosságát, ütőerejét és hatékony lőtávolságát, akkor az egységesítésnek megfelelően a gépkarabélyok is új lőszert kapnak.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin július 14-én, pénteken megjelent számában.)