Múltkutatók – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2019. november 15. 15:47Első hallásra azt gondolhatjuk, hogy a hadisírgondozás csupán a hősi sírok karbantartását, esetleg felújítását foglalja magában. Ezek fontos elemei ugyan, de közel sem teszik ki az egészét ennek a különleges területnek. A hadisírgondozás valójában egy komplex, több síkú feladatrendszert takar.
Az egész terület hatékony működéséhez az elméleti hátteret a korabeli levéltári források vonatkozó iratanyaga, valamint az azok alapján megírt könyvészeti munkák jelentik. Fontos a veszteségi nyilvántartások, a temetőkataszterek, a sírhelyvázlatok, a különböző anyakönyvi iratok, az azonosító okmányok, a témával foglalkozó szakirodalom, a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a 20. századi történelmünk, azon belül a hadtörténelem beható ismerete is.
Alapvetően a fentebb sorolt iratok és dokumentumok felhasználásával készített első és második világháborús veszteségi adatbázisok képezik az egyik pillérét – a kialakításban lévő – hadisír-nyilvántartási rendszernek (HNYR), a másikat pedig a hadisírok jelenlegi állapotáról készített felmérések. Az adatok szintetizálásával egy olyan nyilvántartási rendszert kapunk, amely révén többek között megtudhatjuk, kinek a földi maradványa nyugszik az adott hősi temetkezési helyen, mikor halt meg az illető, mikor lett eltemetve, egyáltalán van-e ott még sírjel, milyen állapotban van a sírhely, temetőben vagy külterületen található, továbbá igényel-e felújítást vagy karbantartást?
Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenleg feltöltési fázisban lévő HNYR bővíthető háttérrel készül, és elsősorban a hazánk területén eltemetett magyar katonákra vonatkozik. Az adatok feldolgozásával azonban az itt eltemetett külföldi katonák és a külföldön eltemetett magyar katonák adatai is bekerülhetnek majd a rendszerbe.
Az elméleti munka részét képezik az önkormányzatok megkeresései az adott település hősi emlékművén olvasható nevek pontosításához, továbbá azok az állampolgári érdeklődések is, melyek az első és a második világháború során eltűnt hozzátartozó sorsára, az illető eltemetési helyére vonatkoznak. Az adatbázisokban történő kutatás mellett szintén lényeges a hadisír mai állapotára utaló információ. Az ilyen jellegű kérelmek megválaszolása tehát többnyire igen összetett, mivel a külföldön eltemetett magyar katona esetén valószínű, hogy egy másik ország hadisírgondozó szervezetével is fel kell venni a kapcsolatot. Ezzel pedig már el is érkeztünk a hadisírgondozás egy másik fontos kérdésköréhez: a nemzetközi kapcsolattartáshoz.
További részletek a Magyar Honvéd magazin november 15-én megjelenő számában!
