Nevezetes történetek – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A magyar katonai sajtó kezdete a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) idejére vezethető vissza. Ráday Pál magától II. Rákóczi Ferenctől kapott megbízást egy olyan latin nyelvű lap elkészítésére, ami az osztrák Wienerisches Diarium híreit ellensúlyozva a kurucok szemszögéből tudósítja Európát a fegyveres küzdelem eseményeiről. Az újság címe gróf Eszterházi Antal altábornagy javaslatára Mercurius Hungaricus lett, első példánya pedig 1705. június 5-én látott napvilágot. A hírlap aztán hat esztendőn át, a szabadságharc bukásáig tájékoztatta a külföldi közvéleményt a magyarországi fejleményekről.

Ezt követően közel nyolcvan év telt el az újabb katonai újság megszületéséig; ez az immár magyar nyelvű – s egyebek mellett a török háború és a francia forradalom eseményeivel foglalkozó – Hadi és Más Nevezetes Történetek című hetilap volt, melynek első száma 1789. július 7-én jelent meg.

Bem apó lapja

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a katonai sajtó fellendülését is elhozta. 1848. december 28-án Józef Bem tábornok ösztönzésére a jelentős újságírói gyakorlattal rendelkező Ocsvay Ferenc megindította a Honvéd című napilapot, az erdélyi hadvezetés központi orgánumát. A Honvéd kezdetben kizárólag magyarul, majd fél év múlva magyar és német nyelven jelent meg. Az utolsó számát a világosi fegyverletétel után egy nappal, 1849. augusztus 14-én adták ki. Bem tisztában volt azzal, hogy a sajtó a korszerű hadviselés fontos eszköze lehet. A központi lap azonban nem juthatott el mindenhová, ezért a tábornok támogatta a kisebb, 200–300 példányszámú hadilapok megjelenését is.

További részletek a Magyar Honvéd magazin március 13-án megjelent számában!