Oroszlán karddal és lúdtollal
Szöveg: Kovács Dániel | 2014. június 4. 17:59Megjelent dr. Pollmann Ferenc új könyve, melyben doberdói Bánlaky József életét és munkásságát tárja az olvasó elé. Bánlaky sikeres katonatiszt és elismert hadtörténész volt egy személyben, neki köszönhetjük többek között A magyar nemzet hadtörténelme című sorozatot, mely a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti kiadvány. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában mutatta be „Oroszlán karddal és lúdtollal” című könyvét június 2-án.
A történész pódiumbeszélgetésen mutatta be legújabb könyvét
A történész elmondta, nehézségekkel teli gyerekkora volt a később olyan sikeres első világháborús hadvezérnek. Törvénytelen gyerekként született, vér szerinti szüleit részletes kutatással sem lehetett hitelt érdemlően megállapítani. Neve csak hétéves korában került anyakönyvbe. Zsidóként jegyezték be, mivel a többi egyház képviselői elutasították korára hivatkozva. Ekkor vette fel a Breit József nevet, amit 1931-ben Bánlakyra változtatott. Alsóbb iskoláit Lugoson végezte, majd 1883-tól a budapesti tudományegyetemen tanult. 1884−85-ben elvégezte a Ludovika Akadémia egyéves önkéntesi tanfolyamát. A hivatásos tiszti vizsga letétele után hadnagyi rangban a kassai magyar királyi 10. féldandárnál teljesített csapatszolgálatot, ezalatt elvégezte a budapesti hivatásos felsőbb tiszti tanfolyamot és a bécsi hadiiskolát is. 1891. november 1-jén főhadnagyi rangban átkerült a vezérkari testületbe. Később századossá, majd őrnaggyá léptették elő. 1904. május 14-én a III. (kassai) honvéd kerületi parancsnokság vezérkari főnökévé nevezték ki. 1906. szeptember 30-ától a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára lett, november 1-jétől alezredesi rangban. 1911. április 30-án kinevezték a miskolci 10. honvéd gyalogezred parancsnokává. Ugyanezen év május 1-jén ezredessé léptették elő. 1913. március 27-én a honvéd törzstiszti tanfolyam parancsnoka lett. Az első világháborúban olyan sikerrel állt helyt, hogy az uralkodótól nemesi címet kapott, ekkor vette fel a Doberdoi előnevet is.
Pollmann Ferenc a karrieren túl a magánembert is bemutatta művében. A beszélgetés során kiemelte: a katonatiszt élete végéig boldog házasságban élt feleségével, akit csak uralkodói engedéllyel vehetett nőül, mivel szegénysorból érkezett és akkoriban még fizetése is csekély volt. A házasságból később két fia és egy lánya született.
Pollmann Ferenc a karrieren túl a magánembert is bemutatta művében
Katonai karrierje mellett egyre nagyobb jelentőséget kapott hadtörténelmi tárgyú tudományos munkássága, mellyel kiemelkedett katonatársai köréből, és amelyet a ranglétrán előrehaladva sem hagyott abba. A történész rámutatott: bár a fiatal katonatisztektől elvárták, hogy elmélyüljenek ezekben a tanulmányokban, bizonyos rangot meghaladva már nem volt illendő publikációkat megjelentetni. Ez alól csak Breit József volt kivétel, aki élete végéig folytatta ezt a munkát, és olyan kiváló művek fűződnek nevéhez, mint a Magyarország 1848–49-ik évi függetlenségi harcának katonai története, A magyarországi 1918–19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története vagy a már említett sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme.
Fotó: a szerző felvételei
