Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Oroszországban már a különbékéről beszélnek…

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. október 12. 18:17

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

„Úgy látszik Oroszországban már nagyon sokat beszélnek a különbekéről és a duma elnöke szükségesnek tartja, hogy igen kemény ítélettel bélyegezze meg azokat, akik fölöslegesnek tartják a további szörnyű áldozatokat és a céltalan vérontás helyett békét óhajtanak" – írta a Népszava. „Pedig Rodziankonak nagy önmegtagadásba kerülhetett az a kijelentése, amelyben alávalónak nevez minden ilyen embert és ugyanakkor beismerni kénytelen, hogy a cárizmus egyszerűen becsapja a duma előtt az ajtót és a gőgös autokrata fővezér még csak meghallgatásra sem tartja érdemesnek a nép képviselőit, azokat, akik továbbra is hajlandók a nép tízezreit vágóhídra küldeni atyuska uralmának a biztosítására" – fogalmazott a napilap.

1596002181

„Mikor az entente diplomáciája és katonai expedíciója már tető alatt érezte magát Görögországban, lecsapott az állami élet harmadik fő tényezője: politika és pedig a belső politika, s egyszeriben áthúzta mindazt, amit idegen diplomácia és idegen fegyveres erő már elintézettnek vélt" – adta hírül a Pesti Hírlap. Az újság szerint „Görögország belpolitikai válságba jutott: a király lemondásra kényszerítette Venizeloszt, azzal a nyílt indoklással, hogy nem követi mindvégig a mostani kormány politikáját. A párizsi Havas – ügynökség jelenti ma Athénből a Balkánnak ezt az új szenzációját. Néhány nap óta arról, ami Görögországban történik, a központi hatalmak információja nem volt elég pontos és precíz: a hírek gyakran keresztezték egymást, s így esett, hogy mialatt Szalonikire figyelt az egész világ, Athénból csak fogyatékosabb híreket kaphattunk. Ma aztán bombaként csap le a hír, hogy Venizelosznak le kellett mondania."

„Tegnap még eljátszottan a tiltakozás komédiáját az angol – francia csapatoknak Szalonikiben való partraszállása ellen, ma pedig, mint az entente mindhalálig való bajnoka, pártot ütött királya ellen a parlamentben és kirúgta maga alól a kormányszéket. Előre lehetett látni, hogy Görögország külpolitikai válságos helyzete súlyos belpolitikai váltságban fog kicsúcsosodni. Úgy szokott lenni ez mindenütt, ahol nehéz időkben az államkormányzat élére lelkiismeretlen férfiak kerülnek, akik ahelyett, hogy a haza veszedelme ellenében az összes erőket a közérdek szent egységében, egy bölcs és igazságos politika varázslatában összefoglalnák: éppen a válság órájában csak a kínálkozó jobb alkalmat látják és keresik a saját egyéni önzésük érvényesítésére. A külső szorongatottságnak belső meghasonlással való súlyosbodását számba lehetett venni attól a pillanattól fogva, amikor a megszerzett parlamenti többség jogára támaszkodva, ismét Venizelosz, a Balkán államférfiúság szintén egyik kétes fényű gyöngye, vehette át a görög politika vezetését" – fogalmazott a Pesti Hírlap vezércikke.

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Kovács Dániel készítette.)