Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Összefogás a főtörzsállatorvos emlékének megőrzéséért

Szöveg: Kiss Balázs főhadnagy |  2017. július 28. 11:33

A Magyar Honvédség hadisírgondozó szakemberei rendszeresen felmérik és gondozzák a katonahősök sírjait Budapesten és szerte az országban. Egy ilyen felmérés során szembesültek azzal, hogy néhai Fehér Antal magyar királyi főtörzsállatorvos budapesti sírján egy felhívást helyezett el a temetőgondnokság, mely szerint a sírhely megváltási ideje lejárt, és amennyiben újbóli megváltása nem történik meg, a temetési helyet újraértékesítik.

1596036682
A hatályos törvények értelmében a Honvédelmi Minisztérium csak a hősi halált halt katonák sírjai felett rendelkezik, így Fehér Antal sírjának megváltására a Magyar Honvédségnek nem volt jogi lehetősége, azonban semmiképp sem szerették volna a hadisírgondozók, hogy a sírt felszámolják.

Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka felvette a kapcsolatot dr. Sótonyi Péterrel, az Állatorvostudományi Egyetem rektorával, annak érdekében, hogy közösen vizsgálják meg a sírhely megváltásának lehetőségét. A rektor azonnal reagált a megkeresésre és jelezte, hogy az Állatorvostudományi Egyetem a Farkasréti Temetőben található sírhelyet további 25 évre megváltotta.

A Magyar Honvédség vállalta, hogy a jövőben is gondozni fogja Fehér Antal sírját. Ennek egyik első jeleként a középiskolás diákok számára szervezett csobánkai Honvédelmi Táborban részt vevő diákok több katonahős mellett Fehér Antal síremlékét is megtisztították és azon nemzetiszínű gyertyát és szalagot helyeztek el. A tábor az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság szervezésében valósult meg, ahol a Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Osztály katonái a többi hősi halott életútja mellett bemutatták a diákoknak Fehér Antal pályafutását is.

Fehér Antal 1855. február 28-án született a Vas megyei Németújváron (mai: Güssing, Ausztria) polgári származású, római katolikus családban. A polgári iskola elvégzését követően kovácsmesterséget tanult. 1877. január 20-án rendes sorozás útján került a hadsereg kötelékébe, mint a Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred huszára. Ennél az alakulatnál szolgált Kőszegen huszár és tizedes rendfokozatokban, majd a jászberényi patkolókovács tanfolyam és a budapesti állatorvosi tanfolyam elvégzését követően a Magyar Királyi 4. Honvéd Huszárezredhez került Kecskemétre, mint gyógykovács. 1887-ben helyezték át Budapestre a Magyar Királyi I. Honvéd Huszárezredhez, ekkor már első osztályú alállatorvosként szolgált. Az évek folyamán a budapesti ezred állományában maradt és állatorvosi tanulmányait folytatva egyre magasabb beosztásokat töltött be. A Magyar Királyi Állatorvosi Akadémián és a honvéd állatorvosi tisztviselők ismétlő tanfolyamain is okleveleket szerzett. 1909-ben honvéd törzsállatorvosi vizsgát tett.

A katonai okmányai alapján jó tornász, úszó és vívó, valamint kiváló lovas volt, ezen kívül felettesei tiszta jellemű, komoly kedélyű és jó szellemi képességű katonaként jellemezték. Ezredparancsnoka, József Ágost főherceg közepes termetű, erős, egészséges, edzett, a hadi fáradalmak elviselésére alkalmas, szerény és jó modorú katonaként írta le, aki, mint önálló állatorvos is, minden tekintetben kiválóan megfelelt a követelményeknek. Pályafutása végén a honvéd lovassági felügyelet törzsnél főtörzsállatorvosként szolgált, majd 1911-től 1914-ben bekövetkezett haláláig a Honvédelmi Minisztérium 12. osztályán szolgált. Munkásságáért a Ferenc József rend lovagja címet is elnyerte, valamint megítélték számára a fegyveres erők részére adományozható Jubileumi Emlékérmet, a Koronás Arany Érdemkeresztet és a Katonai Jubileumi Keresztet.
Fennmaradt iratai szerint nős volt, azonban a családjáról egyéb információ nem maradt hátra.

Fehér Antal főtörzsállatorvos sírjának megmentése jó példája lehet annak, hogy társadalmi összefogással olyan emberek emlékei menthetőek meg, akik egész életüket a haza szolgálatának szentelték.

Fotó: dr. Pető Zsolt ömt. főhadnagy