Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Régészek a harcmezőn – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2019. augusztus 16. 16:09

A segesvári ütközet különleges helyet foglal el az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékezettörténetében, hiszen ebben az összecsapásban tűnt el (valószínűsíthetően a magyar sereg visszavonulása közben esett el) a forradalom költője, Petőfi Sándor.

1599207148
A segesvári összecsapás eseményei a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével jól rekonstruálhatók. A legjelentősebb írásos forrásokat Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok 1849. augusztus 2-án és 9-én, Segesváron kelt hadijelentései, továbbá August von Heydte cs. kir. dragonyos őrnagy (később tábornok) 1863-ban, illetve Gyalókay Lajos jogász (Bem segédtisztje) 1887-ben megjelent csataleírásai képezik. Az ütközet mindmáig alapvető jelentőségű eseménytörténeti szintézisét Gyalókay Jenő adta közre 1932-ben, a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain.

Egyenlőtlen küzdelem

Maga a harc Segesvár és Fehéregyháza között, a segesvári erdő, az Ördögerdő, továbbá a Nagy-Küküllő folyó által határolt területen zajlott le 1849. július 31-én. A hadtörténeti kutatások szerint Józef Bem támadó erőit megközelítőleg 2400 katona és 16 löveg alkotta, a szembenálló orosz had pedig 9100–9200 fővel és 32 löveggel rendelkezhetett. Az összecsapás délelőtt 10 órakor, a magyar bal szárny tüzérségi tüzével vette kezdetét; a harc elején szenvedett halálos sebesülést Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin tábornok, orosz vezérkari főnök. Józef Bem le akarta szorítani az orosz jobb szárnyat a harcászati szempontból jelentős segesvári erdő magaslatáról, így a tüzérségi előkészítés után több gyalogszázadával támadást intézett az ott álló ellenséges csapatok ellen. Az erdei küzdelem nagy hevességgel és váltakozó szerencsével folyt.

A magyar sereg helyzete a délutáni órákban fordult válságosra: az orosz erőátcsoportosítás után (ami érvényre juttatta a tüzérségi és a létszámfölényüket) a magyar harcrend mindkét szárnyon összeomlott, s az összecsapás a honvédsereg rendezetlen visszavonulásával ért véget. A segesvári ütközetben a magyar veszteség megközelítőleg 1000 főre tehető, az orosz haderő sebesültjeinek és halottainak száma 246 volt. Érdemes megemlítenünk, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi harcai nem a segesvári ütközettel, hanem az augusztus 6-i, nagycsűri összecsapással dőltek el végérvényesen.

További részletek a Magyar Honvéd magazin augusztus 16-án megjelenő számában!