Rendhagyó múzeum

Négy hónap alatt nemzetközi hírnevet vívott ki a repülés rajongóinak körében Szolnok legújabb látványossága, a RepTár. A hazai látogatók mellett lengyel, belga, angol, argentin vendégeket is fogadtak már, az MH Béketámogató Kiképző Központban szervezett 31. nemzetközi katonai megfigyelői tanfolyam (International Military Observer Course – IMOC) hallgatói pedig pár héttel a szeptemberi nyitás előtt járhatták körbe a kiállított gépeket. A legnagyobb közösségi oldalon is népszerű a RepTár, az elmúlt évben már több mint tizenhárom-ezren lájkolták.

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság regionális operatív programja támogatásával, 2,7 milliárd forintból kialakított interaktív repülőmúzeum hazánk legrégebbi vasútállomása, a műemléki védelem alatt álló, klasszicista stílusú egykori Indóház köré épült. A hatvanezer négyzetméteres kiállítótéren megtekinthető repülőgépeket és repüléssel kapcsolatos relikviákat, amelyek korábban a HM Hadtörténet Intézet és Múzeum szolnoki repüléstörténeti kiállítóhelyén voltak láthatók, több új kiállítási tárggyal kiegészítve költöztették a RepTárba. A gyűjtemény azonban nemcsak kibővült és méltó elhelyezést kapott, de az átköltöztetéssel egész évben látogathatóvá is vált. A gépek felújítását, karbantartásukat, valamint felkészítésüket az áthelyezésre a helikopterbázis és az MH Légijármű-javító Üzem szakemberei végezték, a mintegy tíz kilométerre történő szállításukat pedig az MH Katonai Közlekedési Központ munkatársai vállalták.

A múzeum fő kiállítótere a 3000 négyzetméter területű, felül 8 méter széles galériával ellátott hangárépület. Itt azok a ritkaságok, vászonborítású repülőeszközök, különféle hajtóművek, fegyverek láthatók, amelyek koruknál vagy gyártási technológiájuknál fogva különös védettséget igényelnek.

Az itt kiállított gépek között több igazi különlegesség is található. Megtekinthető például Kvasz András gépének replikája, amely az aviatika hőskorába repíti vissza a látogatókat. A történelmi gép másolatát négyévnyi munkával Révy László készítette el; a Honvédelmi Minisztérium támogatásával került a szolnoki repülőmúzeumba, onnan pedig a RepTárba. A hangár légterét a magyar vitorlázórepülés legendás gépei, a Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-konstruktőr által tervezett R–16 „Lepke", R–22 „Június 18" és R–26 „Góbé" uralják. Szintén a fedett csarnokban kapott helyet, a repülőgépeket látványos mozgóképeken megjelenítő, mintegy húsz méter hosszú video-fal, valamint a MiG–29 szimulátor-park is. A látogatók körbejárhatják a kiállított gépeket, némelyikbe bele is ülhetnek. A helyben bérelhető tabletek, vagy az okostelefonokra letölthető alkalmazás segítségével pedig részletesen megismerhetik egy-egy repülőgép történetét és technikai adatait. A hangár galériáján kapott helyet a tizennyolc férőhelyes 4D mozi terem, ahol a valóságot és a virtuális valóságot ötvöző VR szemüvegeken át nézhetők a térhatású filmek; az élményt mozgó, katapultülésekhez hasonló székek teszik még életszerűbbé.

A Szolnok-Szandaszőlősről áttelepített repülőeszközök a szabadtéri repülőgépparkban járhatók körbe. Itt látható többek közt az a „párnássá" átalakított Mi–8-as közepes szállítóhelikopter, amely mindkét pápalátogatás alkalmával II. János Pállal a fedélzetén repült. Nem messze tőle egy, a RepTár hivatalos emblémájában is megjelenő oktatógép, a Jak–11 „Ölyv", az 1950-es évek magyar légierejének legfontosabb, kiképzési célokra alkalmazott típusa áll. Ugyanitt közelről is megnézhető a világ egyik legismertebb MiG–21-es vadászgépe, amely speciális sárga festésével 1992-ben, a Randevú a Nyitott Égbolton elnevezésű taszári repülőnapon mutatkozott be a „rosszfiú" szerepében; mellette utódja, a Cápeti II. áll.

A vállalkozó kedvű, kihívásokat kedvelő felnőttek és az igazán bátor gyerekek az erőt, állóképességet és logikai készséget próbára tevő, bevetési helyzetet imitáló akadálypályán próbálhatják ki magukat. A pálya leküzdését többek között kúszófolyosó, függő drótkötélhíd, mászó-létra nehezíti, az utolsó eleme pedig egy kívülről terepszínűre, belülről feketére festett falú, sötét alagút. Lehetőség van egy drótkötélpálya kipróbálására is, amelynek elrugaszkodási pontja egy An–2-es repülőgépen található.

A RepTár, tágas terének köszönhetően, akár nagy létszámú rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. Stílszerűen ezért itt emlékeztek meg a város lakói és a helikopterbázison szolgálók Kvasz Andrásról, aki 1911. november 26-án légi bemutatót tartott a szandai réten. Ő volt az első aviatikus, aki motoros repülőgépével Szolnok fölé emelkedett. Ezzel beírta nevét a város krónikájába: felszállásától számítják a helyi repülés történetét. Az azóta eltelt több mint egy évszázadot bemutató időszakos kiállítást Kovács Ákos, a repülőmúzeum ügyvezető igazgatója ajánlotta a látogatók figyelmébe, a kiállítási vitrinekben őrzött ereklyék közt pedig Magó Károly zászlós, valamint a RepTár munkatársa, Pólya Tamás segített eligazodni. A tárgyak jelentős része olyan pilóták és műszaki szakemberek gyűjteményéből került elő, akik Szolnokon szolgáltak. Az évforduló emlékére 105 darab sorszámozott felvarrót készíttetett a múzeum.

A tárlat megnyitásakor dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnoka arra is emlékeztette a megjelenteket, hogy a várost a hazai helikopteres repülés bölcsőjének is tekinthetjük. Egy helyi konstruktőr volt ugyanis az első magyar, aki helikoptert tervezett. Ludvig Ede Nándor 1870. június 7-én született Szolnokon. 1890-ben Párizsba költözött; ott titokban készített egy helikoptermodellt, amelynek tervrajzát 1896-ban a párizsi szabadalmi bizottságnak is benyújtotta. A szakmai pályázaton 300 modell közül a szakértői bizottság Ludvigét tartotta repülésre alkalmasnak. Találmányát felajánlotta a magyar kormánynak, de őrültnek tartották, ezért helikoptere nem épülhetett meg. A múlt és a jelen közt azonban egy érdekes összefüggés fedezhető fel: az első magyar helikoptertervező egy szolnoki konstruktőr volt, jelenleg pedig a Magyar Honvédség egyetlen forgószárnyas alakulata pont ebben a városban települ.

Ugyancsak a múzeum hangárjában – szinte karnyújtásnyira a felfüggesztett Lepkétől, Június 18-tól és Góbétól – vette fel ünnepélyes keretek közt Rubik Ernő nevét az MH 86. Szolnok Helikopterbázis szállítóhelikopter-zászlóalja.

A Rubik karjelzést Csonka Ferenc egykori hadmérnök, a nemzetközi hírű repülőkonstruktőr által tervezet vitorlázógépek berepülőpilótája helyezte fel a zászlóaljparancsnok, Kovács Krisztián őrnagy egyenruhájára. Ebből az alkalomból pedig Lamos Imre nyugállományú dandártábornok, a helikopterbázis volt parancsnoka egy komplett hajózóöltözetet és tartozékait ajándékozta a múzeumnak.

A múzeumban kipróbálható MiG–29-es szimulátorok ősét, a Link Trainert 1927-ben fejlesztette ki Edwin Link. Az amerikai amatőr pilóta olyan megoldást keresett, amivel külső körülményektől függetlenül, bármikor gyakorolhatja a repülést. Találmánya segítségével mesterfokra fejlesztette saját képességét, ám a berendezést kezdetben hiába kínálta eladásra. A repülőgép-szimulátor sikerére 1934-ig kellett várni, amikor a légi postaforgalom lebonyolításába az amerikai hadsereg is bekapcsolódott: a leveleket mindenképpen kézbesíteni kellett, a katonai gépeknek rossz időben is fel kellett szállniuk. Ez pedig sok gyakorlatlan pilóta életét követelte. A katasztrófák megelőzésére a Link Trainer kínált megoldást, hiszen segítségével a pilóták biztonságban készülhettek fel a mostoha időjárási körülményekre.

Forrás: Magyar Honvéd 2017. január