Pontosabban az utastérben, hiszen az ejtőernyős csak átmeneti állapotnak tekinti azt az időt, ami alatt a légijárművel a tervezett magasságig eljut – a lényeg az onnan kilépés, majd a zuhanás. Csütörtökön azonban Lázár Tibor őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis ejtőernyős kiképző részlegének vezetője mellett éppen a könnyű szállítóhelikopter volt a főszereplő. A 3000. ugrására készülő őrnagy ugyanis a világon elsőként „indult lefelé" ebből a típusból – és természetesen rendben földet is ért, az őt követő katonatársaihoz hasonlóan.

Az ugrásoknak a repüléstörténelem mellett más célja is volt: a képességbővítés. Az ugrók rendszerpróbát végeztek, amelynek során a gyakorlatban is kiderült, ejtőernyős ugrásra alkalmas a H145M. Légcellás ejtőernyőkkel, kézi nyitásmóddal hajtották végre a megtervezett feladatokat, ehhez azonban komoly elméleti és gyakorlati felkészülésre volt szükség. A gép és az ernyő minden repülési paraméterét figyelembe véve, a helikoptert repülő hajózók, a műszakiak és az ejtőernyősök csapatmunkájaként alakult ki az a „forgatókönyv", amelynek végrehajtásával a feladatot – többek között az első, tandemernyős ugrásokat is – balesetmentesen, biztonságosan és eredményesen hajtották végre. Ehhez szükség volt például arra is, hogy a délután Szandaszőlősre érkező helikoptert még a földön „megszállják" az ejtőernyősök és még egyszer alaposan végigpróbálják, mi fog történni a levegőben. Mint kiderült, nem mindegy, egyszerre hányan lépnek ki a csúszótalp felett kialakított, nagy teherbírású taposólemezre, hiszen valahol kapaszkodni is kell – és nagyon nem mindegy, hogy az erre a célra szolgáló „vasat", vagy éppen egy antennát markolna meg az erős katonakéz.

„Fergeteges érzés" – szólt Lázár Tibor őrnagy a földetérést követően. Miután az időjárás minden próbálkozása, az erős szél és a felhők ellenére, két felszállással mindenki visszatért a repülőtér gyepére, már jutott idő egy gyors helyzetértékelésre is. Mint az őrnagy elmondta, a hosszadalmas felkészülés eredményeként minden rendben folyt le és az ugrások elérték céljukat: a gyakorlatban is kiderült, hogy a gép alkalmas az ejtőernyős kiképzési és sportolási feladatok támogatására. „Nagyon sokat fogunk még ebből a típusból ugrani" – szólt az elégedett jóslat, hiszen, mint ahogy az őrnagy leszögezte, a kiképzési ugrások teljes spektruma végrehajtható a nagy méretű, a levegőben elcsúsztatható oldalajtóval felszerelt géppel. Nem csak nyolc ejtőernyős fér el az utastérben, de alkalmas lesz teherernyők dobására, tandemugrásokra, a taktikai ernyők alkalmazására – mindenre, amire a Magyar Honvédség ejtőernyős beosztású katonáinak és az ejtőernyős válogatottnak szüksége lehet.

GALÉRIA