Sorozni (is) tudni kell!

Megelőzve minden pletykát és tévképzetet: az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) idei hadgyakorlatának semmi köze nincs az ukrán válsághoz. Már csak azért sem, mert mint azt Vanyur Tibor ezredes, az alakulat parancsnoka elmondta: a rendszergyakorlatot a térség biztonságpolitikai helyzetétől függetlenül, 2008. óta minden évben megrendezik. Miután ugyanis a sorkatonaságot megszüntették, ezzel együtt nem csak a kiképző központok veszítették el funkciójukat, hanem komoly hadkiegészítési tapasztalat és gyakorlat is köddé vált. Márpedig sorozni (is) tudni kell, mert sajnos nem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy az országgyűlés az elkövetkezendő évtizedekben biztosan nem kényszerül rendkívüli állapot kihirdetésére, és az ilyesmi megmarad a hadkiegészítési gyakorlatok fiktív forgatókönyvének szintjén. Mint például most… Ilyen esetben ugyanis működésbe lép a több mint másfél millió férfira vonatkozó hadkiegészítés rendszere, amelynek gyakorlati részét kora ősszel minden megyében végignézhetjük. A legelső lépcsőt, az előzetes adategyeztetést persze értelemszerűen október 8-án a veszprémi Pannon Egyetemen sem láttuk.

„A meglévő hadkiegészítési nyilvántartásunkhoz békeidőben nem rendelkezünk minden adattal, mivel a potenciális hadkötelesek nem kötelezettek adatszolgáltatásra. Rendkívüli helyzetben először tehát postai úton kiküldött adatkérő-adatközlő lapokkal pontosítjuk, illetve bővítjük nyilvántartásunkat. Az érintetteknek nyolc napjuk van a válaszadásra. A beérkezett adatok alapján tervezzük a sorozást, amelyet katonák mellett, önkéntes alapon jelentkező középiskolások és civil szakemberek segítségével, interaktív módon ezen az egyetemen is bemutatunk" – fogalmazott kérdésünkre Vanyur Tibor ezredes.

A sorozóbizottság feladata, hogy a megjelent hadkötelezettről eldöntse: szellemileg és fizikailag alkalmas-e katonai szolgálatra. Ezek mellett mérlegelik az életkörülményeit is. A törvény szerint ugyanis még rendkívüli állapotban sem hívható be katonai szolgálatra például az, akinek háromnál több gyereke van, aki önellátásra képtelen, vagy hozzátartozójáról egyedül gondoskodik, esetleg honvédelmi értelemben fontos munkakört tölt be. Hogy pontosan kit, mikor hívnak be, az függ a korábban megszerzett katonai képességeitől, valamint azoktól a civil szférában megszerzett képességektől, amelyeket a honvédség ilyen rendkívüli helyzetben hasznosítani tud. Ha a jelölt alkalmas, akkor már a sorozóbizottság közli vele: melyik katonai szervezethez és milyen beosztásba hívják majd be.

A sorozóbizottság most valóságban is az egyetem központi épületében települt. Az MH HKNYP területileg illetékes, 3. Toborzó- és Érdekvédelmi Központjának parancsnoka, Soós Gyula őrnagy kalauzolt végig bennünket a különböző állomásokon, ahol adategyeztetés, pszichológiai vizsgálat, és orvosi vizsgálat zajlott. Az őrnagy elmondta többek között, hogy a nyilvánvaló alkalmatlansági tényezők mellett a sorozóbizottságban helyet kapó civil települési képviselő is javasolhat úgymond alkalmatlannak valakit, ha az illető bevonultatása mondjuk a család mindennapi életkörülményeit veszélyeztetné.

Fontos kiemelni, hogy a Pannon Egyetemen láthatólag mindenki természetesen fogadta az egyenruhások jelenlétét. Ez talán annak is köszönhető, hogy az egyetemnek régebbről eredeztethető együttműködési megállapodása van az MH Összhaderőnemi Parancsnoksággal. A gyakorlatot befogadó intézmény rektora, dr. Friedler Ferenc szerint a Magyar Honvédség mindenki számára fontos, és az egyetemnek kötelessége támogatni minden olyan folyamatban, amely a tevékenységét erősíti. (Mint például ez a gyakorlat.)

„Általánosságban példaértékű más szervezetek számára, hogy egy ilyen összetett szabályzatok vezérelte szervezet, mint a haderő, miként tud hatékonyan működni. Másrészt a Pannon Egyetem feladata, hogy a hallgatóit felkészítse az előttük álló szakmai pályára – amelyek egyike akár a honvédség is lehet. A felkészítés minden vetületével foglalkozunk, egy dolgot kivéve: ez pedig a megfelelő életvitel. A honvédség pedig példát tud mutatni a mai fiatal generációnak abban, hogy igenis szükség van a rendszeres, szigorú elvek mentén folytatott életvitelre. Mert azok a fiatalok, akik – csak egy példát kiragadva – a padtársukkal is elektronikus formában kommunikálnak, azok a szakmai pályájukat is korlátozó irreális élettérbe sodródhatnak. Meg kell tanulniuk azt, hogy szakmai munka és szakmai kapcsolatok mellett a megfelelő életvitel sem nélkülözhető. Ezt pedig a legszemléletesebben a katonaság tudja bemutatni" – mondta kérdésünkre a rektor. Hozzátette, hogy a hallgatók is nyitottak mindarra, amit a hadsereg nyújtani tud számukra, hiszen rendszeresen közel négyszáz egyetemista veszi fel a honvédelmi ismeretek nevű tantárgyat. Ez az érték a magyar egyetemek arányszámaihoz viszonyítva a legmagasabb az országban.

Visszatérve a gyakorlatra: újdonság, hogy a Feltöltés 2014 gyakorlat részeként úgynevezett folyamatos technikai szemle is zajlik az országban. Hiszen rendkívüli időkben a személyes honvédelmi kötelezettség részeként, vagyoni szolgáltatási kötelezettség is terheli az országot.

„Jogszabályok írják elő, hogy honvédelmi célra milyen eszközöket és objektumokat lehet ilyen szituációban igénybe venni. Ilyenek például a közúti forgalomban közlekedő szállító járművek, vagy éppen a civil, terepjáró képességgel rendelkező technikai eszközök. Infrastruktúra és a különböző szolgáltatások terén is lényeges az időnkénti ellenőrzés, hiszen hadi állapotban a honvédségnek a békeidőnél sokkal nagyobb kapacitásra van szüksége, mondjuk javítóműhelyek, szállásbiztosítás, vagy étkeztetés terén. Hiába léteznek papíron ezek az épületek és eszközök, ezeket bizonyos időközönként ellenőriznünk kell, hogy valóban képesek-e rendkívüli helyzetben ellátni a tervezett feladataikat" – világított rá Vanyur Tibor ezredes arra, hogy bizony a hadkiegészítés is olyan katonai tevékenység, amelyet gyakorolni kell. És nem csak papíron…

Fotó: szerző felvételei