Szükség van a katonai értékrendre

A 2013/14-es tanítási év tapasztalatairól Töll László ezredest, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetőjét kérdeztük.

Az ország egyetlen honvédelmi nevelésre és oktatásra épülő intézménye a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium. A honvédelmi miniszter egyes jogköreit a parlamenti államtitkárnak delegálja, a mindennapi élettel kapcsolatos feladatokat azonban önre ruházza. Hogyan sikerült az iskolát integrálni a Magyar Honvédség rendszerébe?

Az „átállás" egyik legfontosabb feladata volt az adminisztrációs nehézségek áthidalása, amelyhez szükség volt szakértelemre, a csökönyösségig menő kitartásra és mindkét fél (azaz az intézmény dolgozói és a felettes szerv képviselői) részéről nagy adag jóindulatra. Össze kellett fésülnünk a jogi keretekkel azt, hogy az iskola kiválik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból és integrálódik a Honvédelmi Minisztériumba. Ez egyedi helyzet, erre nincs kialakult joggyakorlat, minden érintett szervezetnek össze kellett dolgozni, együtt kialakítani az új rendszert.

Milyen volt a fogadtatás a dolgozók, a diákok, illetve szüleik részéről?

Meg kellett győzni a tanári kart, a szülőket, a gyerekeket. Ennek oroszlánrésze az igazgatóra, Berkecz Gáborra várt, s hogy ez végül sikerült, az ő érdeme. De mindannyiunknak meg kellett tanulni, hogyan csináljunk egy polgári iskolából honvédelmi iskolát, miként dolgozzanak együtt civil és katonai oktatók, hogyan vegyük észre azokat, akik tényleg katonák szeretnének lenni, s mivel tegyük a fiatal tisztek számára vonzóvá az oktatói pályát. A problémák egyébként nem jönnek „felfelé". Berkecz Gábor igazgató és kollégám, Szabó Zoltán alezredes mindent helyi szinten igyekeznek kezelni, megoldani. Közvetlen elöljárónkhoz, Vargha Tamás parlamenti államtitkárhoz csak a végső esetben fordultunk, és szinte alig tudnék példát hozni rá. Mi, a Honvédelmi Minisztérium dolgozói itt csak azt érzékeljük, hogy Debrecenben rátermett emberek dolgoznak. Azoknak a szervezeteknek a tagjai, amelyek például a vagyon átvételében voltak érintettek, maximális szakértelemmel oldották meg a rájuk háruló pluszfeladatokat. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár akkori parancsnoka, Böröndi Gábor dandártábornok és beosztottai azonban nemcsak hozzáértésről, hanem kitartásról és jóakaratról is tanúbizonyságot tettek. Ez a jóindulat és támogatás azóta is töretlen. Az alakulat parancsnokával, Takács Attila ezredessel és az iskola szomszédságában lévő Kossuth-laktanyában dolgozókkal rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetése, kölcsönös az egymás iránti tisztelet és segítségnyújtás.

Mikor érezte azt, hogy a fáradtságos előkészítő munkának eredménye is van?

A 2013-as tanítási év megnyitóján. Amikor Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédelmi nevelésről és a jövő katonanemzedékéről beszélt, mindannyian éreztük, hogy ez már nem egy átlagos középiskola. S közben érzékeltük a közösen létrehozott oktatási rendszer felelősségének a súlyát. Felemelő pillanat volt, amikor a miniszter, valamint Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök és Takács ezredes együtt vágták át a Kossuth-laktanya, illetve az intézmény között álló székely kapunál a nemzetiszín szalagot, jelképezve a honvédség és az új generáció közötti út átjárhatóságát.

Aztán jöttek a hétköznapok…

Amelyeknek a kihívásait itt szintén alig érzékeltük. Amit ma látunk: jobban óhajtott volt ennek az iskolának a léte, mint ahogyan azt gondoltuk. Még ki sem ment az első növendéki évfolyam, és már nimbusza van a képzésnek. A hatalmas túljelentkezés is ezt bizonyította, elleptek minket az elutasított gyerekek szüleinek a fellebbezései…

Az oktatás és a nevelés Debrecenben zajlik. Ön, mint a fenntartó képviselője, az iskola igazgatójának közvetlen elöljárója, Budapesten szolgál. Hogyan éli meg az intézmény mindennapjait?

Berkecz Gábor igazgató hetente kétszer tájékoztat telefonon (csak a hivatalos ügyeket intézzük írásban), így mindent „az ő szemüvegén keresztül" látok. Fontos tudnom, lelkileg milyen terheket rónak a feladatok egy igazgatóra. De ettől még nem biztos, hogy ilyen jól működnének a dolgok. Gábor tanítványom volt a Debreceni Egyetemen, s az élet most újra közös feladatot adott. Mivel hasonlóak az érdeklődési területeink, s egyébként is jól megértjük egymást, a munka jól megy. Emellett Szabó Zoltán alezredes kollégám, az osztály kiemelt főtisztje napi kapcsolatban van az igazgatóval. Szabó Zoltán a kezdet kezdetétől szívügyének tekintette a honvédelmi oktatás és nevelés kialakítását az általános és középiskolákban. A KatonaSuli-program 2009. évi bevezetése óta munkálkodik azon, hogy ez a rendszer hasznos és működőképes legyen. Rengeteg energiát fordított arra, hogy a Gábor Dénes nevét viselő iskola a számára biztosított éves költségvetésével együtt átkerüljön az Emberi Erőforrások Minisztériumától a HM-hez, s oly sok év után újra legyen honvédiskola hazánkban. Az idők folyamán olyan közvetlen és rendszeres kapcsolattartás alakult ki közte, az igazgató és a katonai oktatócsoport vezetése között, amely ma nélkülözhetetlen a zökkenőmentes munkához.

Milyen alkalmakkor nyer bepillantást a diákok életébe, mit tekint a jövő feladatának?

A növendékek szinte minden központi ünnepségen, kiemelt honvédségi eseményen részt vesznek, ezek mellett kéthavonta magam is elutazom Debrecenbe. A Honvédelmi Minisztérium felelősséget érez az intézmény és a hallgatók iránt, ezért is szükséges az igények rendszeres felmérése. Ahhoz, hogy tervezni tudjuk a jövőt, tudnunk kell, mennyire komolyak a tanulók szándékai a katonai pályával kapcsolatban, milyen arányban szeretnének a katonai felsőoktatásban továbbtanulni. Feladatunk, hogy céljaik megvalósításához támogatást adjunk, reális lehetőségeket kínáljunk számukra. Ezzel együtt tudom, hogy amikor „elöljáró érkezik", mindig mindenki a legjobb arcát igyekszik mutatni: nagy a készülődés, zajlik az eligazítás, extra jól működik minden, majdnem mindannyian katonák szeretnének lenni, még a szigorú napirendről is csillogó szemmel beszélnek. Ezen persze könnyű átlátni, ha a valóság merőben más. A honvédelmi középiskolába érkezve azonban mindannyiszor áthatja az embert az általános rend, a bevésődött fegyelem, a tisztaság, a diákok figyelő, érdeklődő tekintete. Érezhető, hogy ez akkor is így van, amikor én nem vagyok ott. Ezért már megérte…

Melyek az elmúlt esztendő meghatározó tapasztalatai? 

Azokra az ismeretekre, amiket tanítanak, arra az értékrendre, amire nevelnek egy fiút, egy lányt ebben az iskolában, szükség van. Azonban az is fontos, hogy a szülőkben tudatosodjon: ez nem átnevelő intézmény. Az eleve jól szocializált gyerekekből tudunk közös erővel még jobb, felkészültebb, életrevaló fiatalokat nevelni, s adott esetben a jövő katonanemzedékének leendő közép- és felső vezetőit pályára állítani. Az ország minden részéből érkező több száz felvételiző bizonyítja, hogy jó ötlet volt létrehozni a honvéd középiskolát, s hogy az általunk képviselt értékrendre szükség van. Ezek a fiatalok tudnak viselkedni, fegyelmezettek, köszönnek, ha a folyosón találkozunk. Nem alázatosan és nem pökhendien, hanem ahogy kell. Amennyi jár egy katonától a katonának… Pedig nem katonákat nevelünk.

Hanem?

Hanem olyan honpolgárokat, akikre lehet számítani. Olyan értékeket képviselnek, mint a bajtársiasság, a becsület, a hűség, a hazaszeretet. Aztán ők majd eldöntik, hogy hivatásul választják-e a katonaéletet.

Elismert teljesítmények

„A mögöttünk álló tanév bizonyítja, hogy a honvéd középiskolát közös erővel stabil alapokra helyeztük, így alkalmassá vált arra, hogy a jövőben még színvonalasabbá tegyük a növendékek képzését" – mondta Berkecz Gábor igazgató a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium tanévzáró ünnepségén, június 26-án.

„Nem volt könnyű feladat egy iskolát a Honvédelmi Minisztérium szervezetébe integrálni, de diákjaink tanulmányi eredményei, a kollégák szakmai sikerei azt mutatják, van jövője a honvédelmi oktatásnak és nevelésnek. Büszke vagyok a növendékek fegyelmezettségére, céltudatosságára, s arra, hogy a tanulás mellett az egész napos elfoglaltságot jelentő katonai napirend szabályait is megtartják. Mindeközben kiváló szakmai és sportsikereket érnek el, s a hadtörténelem terén is kivételes tájékozottságot mutatnak" – folytatta Berkecz Gábor.

Az ünnepség díszvendége, Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a diákokhoz szólva elmondta: „Nagy tisztelet jár önöknek, növendékeknek azért, hogy saját elhatározásukból vállalják azokat a többletterheket, amelyek a katonává válás lépcsőfokainak leküzdésével járnak együtt. Az alaki képzés, a katonai élet szabályainak elsajátítása és alkalmazása a középiskolai tananyag mellett jelentős kihívás. Tudom, sokszor nem könnyű mindez, hiszen kényelmesebb lenne a kortársakkal együtt lazítani és önfeledten élvezni a tinédzseréveket. Ezért is tiszteletre méltó a katonai pálya iránti elhivatottságuk és kitartásuk, amely megnyilvánul a mindennapi életük során."

A tanévzárón Kun Szabó István vezérőrnagy, Berkecz Gábor és Nagy László nyugállományú ezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület alelnöke elismeréseket adott át a diákoknak kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeikért, közösségi munkájukért, a katonai hagyományok ápolása terén végzett tevékenységükért, példamutató magatartásukért. Az intézmény vezetője elismerésben részesítette a kivételes szakmai sikereket elért pedagógusokat, katonai oktatókat, kollégiumi nevelőket és adminisztratív dolgozókat.

Kun Szabó István vezérőrnagy elismerésben részesítette Gedei Péter, Csernák Martin és Demjén Béla növendékeket, s oklevelet adott át a Honvéd Koronaőrség kiképzőállományával a 2013/2014-es tanévben közösen végrehajtott „kardfogások oktatása" során tanúsított kiemelkedően fegyelmezett és lelkiismeretes munkájáért Csernák Martin, Demjén Béla, Holló Boldizsár, Kovács Bence, Kun Gábor, Lovas Viktor, Suki Kálmán, Szegedi Ferenc, valamint Tóth Dénes növendékeknek.

Fotó: Tóth László és a szerző

Forrás: Magyar Honvéd 2014. augusztus