Teljes országnyi hatáskör

Szöveg: Galambos Sándor | 2016. április 20. 13:03

Idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság. A Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó, országos hatáskörű, ezredszintű szervezetet a civil életben nagyon sokan még mindig csak a régi nevén, kieg.-ként emlegetik. Pedig lényegesen szerteágazóbb a feladatköre, mint a korábbi MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központnak vagy az egykori Kelet-, illetve Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokságoknak volt.

Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) a Magyar Honvédség egyetlen olyan katonai szervezete, amely minden megyében jelen van.

– Munkánk leglátványosabb része a toborzás, a katonai pályára irányítás, a Magyar Honvédség népszerűsítése. Munkatársaim jelen vannak a városi rendezvényeken, a falunapokon, tíz felsőoktatási intézményben kreditpontokat érő kurzusokat vezetünk, több mint 600 középiskolában tartottunk az elmúlt évben honvédelmi tájékoztató előadásokat, bekapcsolódtunk a KatonaSuli-programba, területi ügyfélszolgálati irodáinkban pedig több mint tizenegy-ezren érdeklődtek tavaly a szerződéses és az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatvállalás lehetőségeiről. A munkaügyi kirendeltségeken is ismerősként köszöntenek minket, rendszeresen alkalmunk nyílik ugyanis arra, hogy a honvédség által kínált munkalehetőségekről tájékoztassuk a regisztrált álláskeresőket. Toborzómunkánkhoz a tavalyi év végén a vezénylőzászlósok is csatlakoztak. Ők elsősorban saját alakulatuk feladatait, a katonák élet- és szolgálati körülményeit mutatják be, az érdeklődőket pedig közösen tájékoztatjuk az MH Altiszti Akadémiára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezőkkel szembeni elvárásokról – mondja Vanyur Tibor ezredes, az MH HKNYP parancsnoka, aki (munkatársaival együtt) a legnagyobb sikernek a toborzómunka beindítását, eddigi eredményeit, az önkéntes tartalékosi rendszer kiépítését és annak működtetését tekinti.

– A sorkatonai szolgálat megszüntetését követő években csak pár száz tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek; létszámuk a megalakulásunk időszakára tizenhétre csökkent. Érthető, ha közvetlen munkatársaim közül is sokan kételkedtek abban, hogy képesek leszünk megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek. Azonban már a következő év eredményei bizonyították, hogy nem lett igazuk a szkeptikusoknak: kiépült a védelmi tartalékos rendszer, és megkezdtük a műveleti tartalékosok toborzását. Nem volt előttünk „kitaposott út", az egész rendszer működtetésének körülményeit, elöljáróink támogatásával, magunknak kellett megteremtenünk. A tartalékosok napjainkban már szerves részét képezik a Magyar Honvédség állományának, az alakulatok számítanak a munkájukra. Részt vesznek szinte minden nagyobb gyakorlaton, a két évvel ezelőtti dunai árvíz idején több mint ezer önkéntes tartalékos dolgozott a gátakon, nélkülözhetetlenek voltak a „Vízforrás" feladat végrehajtásakor, és közülük több mint tízen már műveleti területen, külföldi missziókban is bizonyították felkészültségüket. A rendszer tehát bevált, de mégsem dőlhetünk hátra elégedetten. A mindennapok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy van még bőven feladatunk. Kezdetben például önkéntes műveleti tartalékosnak elsősorban a szolgálati járadékosok jelentkeztek, a tavalyi év elejére azonban már az összlétszám közel húsz százalékát a 18–30 év közötti korosztályba tartozók adták. Ez ugyan jelentős eredménynek számít, azonban még sok kiaknázatlan lehetőséget látunk a fiatalok megnyerésére. A tartalékos szolgálatot vállalókkal egyébként nagyon szoros, ha úgy tetszik személyes a kapcsolatunk. Ugyanis valamennyi önkéntes védelmi tartalékos az MH HKNYP állományába tartozik, a szerződésük aláírását követő fél évig pedig az önkéntes műveleti tartalékosok is – folytatja a parancsnok.

Alaprendeltetéséből adódóan a katonai igazgatás rendszerének működtetése is a parancsnokság feladata. Ez tulajdonképpen a haza védelme érdekében igénybe vehető emberek és technikai eszközök nyilvántartását jelenti. A honvédelmi törvényben meghatározott minősített esetekben – megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot – ugyanis minden 18–40 életév közötti, magyar állampolgárságú férfi behívható katonai szolgálatra.

– Egy ilyen feltételezett helyzetre azonban csak az érintettekkel együttműködve tudunk felkészülni, mert a hadköteles korba tartozók már nem kötelesek bejelenteni azokat a személyüket érintő változásokat, amelyek befolyásolják szolgálatteljesítésüket. A nyilvántartásainknak azonban ennek ellenére naprakésznek kell lenniük, hiszen fontos tudnunk, hogy adott esetben a feltöltésre kijelölt beosztásokba kikre számíthatunk. A tervezés első fázisában a különböző állami szervek közötti adatszolgáltatás rendszerét vesszük igénybe. Így kapunk információt például az érintett korosztályba tartozók lakcíméről, az alkalmasságukat befolyásoló egészségi károsodásukról és esetleges börtönbüntetésükről is. Ugyanakkor a társ fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a nevét is ismernünk kell, hiszen minősített esetben ők a szolgálati helyükön maradnak. A hadkötelezettek többi személyes adatát viszont csak a különleges jogrend bevezetésekor tudhatjuk meg. Az érintettnek úgynevezett adatkérő-közlő lapot küldünk ki, ebben minden olyan kérdés szerepel, amelyre korábban automatikus bejelentési kötelezettségük volt. Például az iskolai végzettségük, családi állapotuk, gyermekeik száma. Milyen gépjárművet vezethetnek, ápolnak-e olyan személyt, aki csak rájuk számíthat? A kérdőívet nyolc napon belül kell visszaküldeniük, ennek elmulasztása büntetőjogi felelősséget von maga után – sorolja Vanyur ezredes.

A fentieken túl az MH HKNYP munkatársai szinte napi kapcsolatot tartanak a gondoskodási körükbe tartozó több mint harmincezer nyugállományú katonával, özveggyel és árvával, tavaly óta pedig a hadisírok gondozása is az ő feladatuk. Azt pedig valószínűleg kevesen gondolnák, hogy varrodát is üzemeltetnek. Pedig a parancsnokság munkatársai gyártják az összes honvédségi bélyegzőt, a hímzett és gravírozott névfeliratokat és a személyi igazoló jegyeket, közismert néven „dögcédulákat" is. Szolgálati igazolványokat terveznek, okleveleket, tájékoztató kiadványokat, különböző ajándéktárgyakat, szóróanyagokat készítenek és raktároznak. Az elveszett szolgálati igazolványok érvénytelenítéséről szóló tájékoztatókat is ők jelentetik meg a Magyar Közlönyben.

– Ezek tulajdonképpen az alaprendeltetésünkhöz, a katonai igazgatáshoz kapcsolódó teendők. A számítógépes vezérléssel működő lézergravírozó gépünkkel például percek alatt több száz személyi igazoló jegyet tudunk gyártani. Katonai okmánykezelő irodánk feladata a Magyar Honvédséghez bármilyen formában kötődő igazolványok tartalmának összeállítása, valamint látványtervük elkészítése. Az igazolványokat ugyan máshol állítják elő, de a kiosztásukat mi végezzük. Ugyancsak nálunk készülnek a Honvédelmi Minisztériumban, annak intézményeiben, valamint a Magyar Honvédség alakulatainál használt bélyegzők; ezek nyilvántartása is a mi feladatunk. Bár képesek lennénk rá, személyi pecsétnyomókat egyelőre mégsem gyártunk csak raktározunk; közel harmincezer darabot őrzünk ezekből a páncélszekrényeinkben. Negyedévente egyébként nagy átlagban úgy tíz elveszett igazolványt kell pótolnunk és érvénytelenítenünk, a pecsétnyomóikra viszont lényegesen jobban vigyáznak a katonák – jegyzi meg Vanyur ezredes.

Ott-jártunkkor a varrodában éppen a „Király" és a „Halász" vezetéknevű katonák névfeliratait hímezték posztóra.

– Kék, zöld és a sivatagi színekkel dolgozunk, és nálunk készülnek a gravírozott névkitűzők is. Az alapanyagokat az MH Anyagellátó Raktárbázistól kapjuk – mutatja a már szállításra váró darabokat Sági Sándor alezredes, a bélyegzőkészítő és -ellátó osztály vezetője. Majd hozzáteszi:
– Kétfejes, számítógép-vezérelt hímző gépünk van. Egy keretbe 18 felirat fér, naponta 150 darabot tudunk elkészíteni. A berendezés szinte folyamatosan üzemel, ugyanis a gördülékenyebb ellátás érdekében informatikusaink kigyűjtötték a leggyakrabban kért nevek listáját, ezeket pedig előre legyártjuk. Így jó néhány név tulajdonosának lényegesen kevesebbet kell majd várnia a kitűzőjére.

* * *

Néhány példa a szerteágazó tevékenységet végző parancsnokság dolgozóinak elismerésére: Vanyur Tibor ezredes, az MH HKNYP parancsnoka emlékplakettet adományozott Somlai-Bán Nóra közalkalmazottnak, míg jogviszonya megszűnése alkalmából Kremmer Imre törzszászlósnak. Vitár-Bus Krisztina őrnagy, Hazelmajer Edina százados, Sztojalovszky Emese Tünde és Burú Józsefné törzszászlósok, Szekeres Gábor zászlós, Kollár Ernő Zoltán főtörzsőrmester, valamint Novák Zsolt közalkalmazott munkáját pedig oklevéllel köszönte meg.
A parancsnok március 15-i hatállyal informatikai tiszti beosztásba nevezte ki, egyben előléptette hadnaggyá Harangozó László Imre törzsőrmestert. Előléptette főtörzsőrmesterré Devecseri Zoltán törzsőrmestert, akinek a munkáját emlékplakettel is megköszönte. Áthelyezése alkalmából pedig oklevéllel búcsúzott el Gáspár Dorottya közalkalmazottól.