Tíz éve indult a Nagy Háborúról szóló blog

A blogot Babos Krisztina, Mamuzsics Péter, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert indította el, akiknek közös érdeklődési területe a Nagy Háború kutatása és mai emlékezete volt. Célként egy olyan platform létrehozását tűzték ki, amely az első világháborúval foglalkozó írásoknak ad helyet. Azokat a kutatókat és olvasókat szerették volna egy táborba szervezni, akik szintén a téma iránt érdeklődnek, s esetleg az egykori hadszíntereket is szeretnék felkeresni, ugyanis azt tapasztalták, hogy ennek akkortájt nem igazán volt fóruma.

A második világháború sokkal népszerűbb téma volt, ahogy napjainkban is. Azonban mára már harminc fölé nőtt az oldal állandó szerzőinek száma. „Jelentősen sikerült a szerzők körét bővíteni a szakma mindenféle területéről, legyen szó történészekről, hadtörténészekről, helytörténészekről, könyvtárosokról, levéltárosokról, illetve muzeológusokról. Mindazon szakmákból találunk szerzőket a blogon, amelyek valamilyen módon az első világháborúval foglalkoznak. Nagy örömünk, hogy a határon túlról is írnak a blogra magyarok. Van erdélyi, felvidéki, délvidéki, muravidéki szerzőnk is, ahogy az olvasótáborunk is túllép a mai határokon, sőt a tengeren túlról is rendszeresen kapunk megkereséseket, kommenteket. Ezen túl külföldi kutatótársaink és barátaink, valamint olvasóink írásait, személyes háborús történeteit, emlékeit is rendszeresen közreadjuk” – árulta el a blog szerkesztője.

Pintér Tamás a 2000-es évek elejétől Rózsafi Jánossal és Stencinger Norberttel együtt döntően a Nagy Háború olasz frontjának történetét, az Isonzónál és Doberdónál folyt harcokat kutatta. A blog indulását követően hozzájuk csatlakozó szerzők, illetve kutatók révén az első világháború többi frontján zajló események kutatásába is bele tudtak kapcsolódni, így például a Felvidéken a Kárpátokban és Szerbia területén is folytattak helyszíni kutatásokat. A hadi események, a hadisírok és a háborús veszteségek kutatása mellett a blog a hátországi élet, a hadifogság témaköreivel és a személyes háborús sorsok bemutatásával szintén foglalkozik, mely területeken új kutatási eredményeket is fölmutattak.

„Nagyon komoly kutatómunka eredményei láttak napvilágot a blogon, akár a normál posztok között is. Emellett a 2014-ben elindított Műhely rovatunkban szakmai tanulmányok is találhatók, lábjegyzettel, irodalomjegyzékkel, mindazokkal a feltételekkel, amelyek a tudományosság alapkritériumát jelentik” – mondta Pintér Tamás.

Tíz év elteltével a blog alapvető céljai változatlanok, a módszerekben azonban történt változás, hiszen ez idő alatt rengeteget fejlődött a technika. Új kommunikációs csatornák születtek, így a blog 2010-es indítása után hamarosan létrehozták Facebook-oldalukat is. A vizuális megjelenítés nagyobb hangsúlyt kapott, nőtt a képek, videófelvételek, hanganyagok szerepe. Emiatt maguk is forgattak videókat. „Jelenleg podcast létrehozását tervezzük, amely manapság, az internet világában elterjedt forma és legalább olyan jelentőségű, mint anno a blog volt. Szeretnénk nyitni a fiatalok felé, a szerzőink közé is igyekszünk bevonni őket, így vannak egyetemista, illetve doktorandusz állandó szerzőink és segítőink. Nyelvezetünkben is törekszünk arra, hogy a fiatalabb közönséget is megnyerjük. Sokszor vállalunk előadásokat akár általános iskolás korosztálynak is, ahol szintén nagy jelentősége van a vizualitásnak. Bemutatunk korabeli és mai képeket, s kézbe adunk olyan tárgyakat az adott helyszínről, amelyek közelebb hozzák számukra a Nagy Háború világát” – mondta az alapító. 

További terveik közt szerepel a „Nagy Háború könyvekből” – ami a blogon már megjelent népszerű naplókból, visszaemlékezésekből álló sorozat – további köteteket kiadni.

„Mindenképp szeretnénk azt folytatni, hogy a blogon eddig megjelent történetekből minél többet tudjunk az olvasók kezébe adni. Fontos az internet, de azt gondolom, hogy nagy tábora van még a könyvalapú olvasásnak is” – árulta el.