„Kard és toll”: Mészáros Lázár
Szöveg: Ördög Kovács Márton | 2020. augusztus 9. 8:01Sorozatunkban olyan katonai életpályákat mutatunk be, melyek bizonyítják, hogy a kiemelkedő harcászati, hadügyi ismeretek jól megférnek a különböző tudományágak iránti érdeklődéssel és az ezekben szerzett tudás a honvédelem ügyének fejlődést szolgálja. Első részünkben Mészáros Lázár altábornagyot, Magyarország első hadügyminiszterét ismerhetjük meg.
![1596865883](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2e3d5bbbfd0745854243.jpg)
Mészáros Lázár 1796. február 20-án született Baján, jómódú családba: édesapja Mészáros János középbirtokos és vármegyei pénztárnok, édesanyja a nemesi családból származó Piukovics Katalin volt. A család az édesapa szorgalmának köszönhetően Lázár születése előtt öt évvel kapta meg a nemesi rangot. Mászáros Lázár négyéves korára nagybátyjához, Piukovics János plébánoshoz került Katymárra, mivel édesapja 1800-ban elhunyt, édesanyját pedig egy súlyos betegség hátráltatta a gyermeknevelésben. A plébánián nevelkedő – és időközben árvaságra jutó – Mészáros Lázárt, a helyi káplán már négyéves korára megtanította írni és olvasni, így a későbbi hadügyminiszter érdeklődése hamar az irodalmi alkotások és különböző tudományos, történelemmel és a gazdasággal foglalkozó könyvek irányába terelődött.
A filozófiai gondolatokra és a francia forradalom eszméire nyitott Mészáros iskoláit Baján, Szabadkán, majd Pécsen és Pesten végezte. 1813-ban, azonban félbehagyta jogi tanulmányait és a katonai pályára lépett. Döntését nagyban befolyásolta, hogy az ezekben az években dúló napóleoni háborúk egész Európát lázban tartották és a csaták és hadműveletek a közbeszéd részét képezték. Mészárost is egyre inkább magával ragadta ez a világ és a nemesi felkelés kiképzési és harcászati szabályzatait tanulmányozta, valamint lovaglásból és fegyvertartásból is képezte magát, aminek eredményeképpen 1813. augusztus 1-jétől főhadnagyi rangban kezdte meg szolgálatát a Bács-Bodrog vármegyei önkéntes lovasságnál, mely a gróf Zichy Ferdinánd ezredes által vezetett 7. huszárezred alá tartozott. Ezredével egy gyorsított lovas harckiképzés után 1813. október 25-én, érkezett Morvaországba, ahol csatlakozott az itt gyülekező tartalék hadtesthez, ezzel becsatlakozva a napóleoni háborúk hadműveleteibe.
A 7. huszárezred soraiban harcoló fiatal főhadnagy részt vett a II. hadtest ütközeteiben. A hadtest elővédjeként vetették be őket: 1813. december 21-én, a Rajnán átkelve kezdték meg előnyomulásukat a lipcsei vesztes csata után visszavonuló Napóleon seregei után. A hadműveletek során Morvaországból Bécsbe, majd a Monarchia fővárosából Salzburgba és az Alpokon átkelve Baselbe irányították a dél-franciaországi hadtápvonalak biztosítására. 1814-ben, Párizs elfoglalásával véget érő háború után Mészáros 1814. szeptember 5-én érkezett meg Új-Aradra, ahol egészen 1815 márciusáig állomásozott. A napóleoni háborúk újabb fellángolásával, azonban állomáshelyükről az olasz hadszíntérre vezényelték őket.
Mészáros főhadnagy századával részt vett az április 21-i Fluse Ronco-i és a május 8-i Colle di Pietra-i ütközetben. Mészáros ott volt 1815. június 10-én, amikor az osztrák csapatok bevonultak Nápolyba. Ezredével több, mint 18 éven keresztül teljesített szolgálatot Itáliában. 1845. október 20-án ezredessé és ezredparancsnokká léptették elő. Katonai pályafutásának ez a szakasza nagy hatással volt rá, így foglalja össze emlékirataiban ezt az időszakot: „18 éves koromba midőn katonává lettem fiatal képzelettel, első beköszöntőmet a világba s ebbeni kirándulásomat Morva, Cseh, Slavonia, Bajor, Würtemberg, Baden, Helveczia, Franciaországba, ottani híres s hirtelen tetteimet, onnént Napóleon szembetalálkozására tett utam és hol Julius Cesar óta katonát nem láttak, velei találkozásomat. Nizzabani tartózkodásomat és Piemont, Lombardián, Velencze, Styrián körösztüli utamat Aradig, onnét 1815-be visszafordultamat Olaszországba Bolognaig, onnét újra déli franczia részbeni tett hadjáratomat, onnénti visszafordultamat hazámba Németországon Ausztrián keresztül Zomborig”.
![1596865914](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2e3d7ab6800162654939.jpg)
Mészáros rátermettségéről és katonai képzettségéről, nem csak saját és kortársai emlékirataiból értesülhetünk. Sokat hozzá tud tenni a róla alkotott képünkhöz az 1824-ben keletkezett, tiszti minősítése: „Rendfokozat: főhadnagy. Előlépett: 1813. augusztus 1-én. Elő- és utóneve: Mészáros Lázár. Nőtlen vagy házas, gyermekkel vagy anélkül: nőtlen. Születési év: 1792. Születési hely: Baja, Magyarország. Szolgálat, hol szolgált: ebben az ezredben főhadnagyként 8 év 7 hónapot. Más ezredben vagy karban: bácsmegyei veleseknél főhadnagyként 2 év 8 hónapot. Összesen 11 év 3 hónapot. Más hatalmat: nem. Vásárolt rendfokozatot: nem. Mi volt a foglalkozása: nem volt. Van-e anyagi támogatása: igen. Egészségi állapota: jó. Kedélyállapota: komoly és megállapodott. Természetes tehetsége: nagyon sok. Nyelvismerete: németül, magyarul, latinul, olaszul, horvátul jól, franciául, görögül valamennyire. Jártassága gyakorlaton: nagyon jó. Kiképzésben: nagyon jó. Műszaki ismeretei: nincsenek. Más tudományokból: olvasott és jártas a történelemben. Lovaglása: jó. Lóismerete: közepes. Milyen hadjáratban vett részt: 1814, 1815. Magatartása, ellenség előtt: minden alkalommal jól teljesítette kötelességét. Civilekkel: udvarias és komoly. Az ezredben: nagyon kedvelt. Alárendeltjeivel: jó és méltányos. Szorgalma és alkalmassága: igen nagy. Jó gazda: igen. Iszákos: nem. Játékos: nem. Adóssága: nincs. Kötekedő: nem. Különben a szolgálatban: igen használható. Megérdemli az előléptetést: igen rangsorban. Hányszor és milyen okból mellőzték: soha.”
Mészáros gazdag nyelvismeretével és jártasságával a társadalom és a gazdaság tudományágaiban kiemelkedett pályatársai közül. A katonai tudományok mellett mindig is érdekelték a társadalom és a gazdaság folyamatai. 1837-től kezdve aktív levelezést folytatott Széchenyi Istvánnal, ezzel képet kapva a magyarországi reformkísérletekről és az egyre pezsgőbb hazai tudományos világról és az országgyűlés működéséről. Tudományos érdeklődését és sokrétű jártasságát bizonyítja, hogy ő javasolta Széchenyinek, hogy a pesti gőzmalmot az akkor csúcstechnológiának számító gőzhengerekkel szereljék fel. Emellett rendszeresen olvasta a német, francia, olasz és angol nyelvű új tudományos, szépirodalmi, filozófiai, politikai és hadtudományi műveket és a kor sajtóját. Természetesen érdeklődésének középpontjában főleg a hadtudományi, gazdasági és társadalmi kérdések álltak. 1844. december 21-én a Magyar Tudományos Társaság levelező tagjává választották. Az itt megtartott székfoglaló beszédében a modern polgári társadalmak hadseregét mutatta be és elemezte annak kialakulását és fejlődési lehetőségeit.
A forradalom kitörése után 7 nappal, 1848. március 22-én, Batthyány Lajos – Kossuth Lajos javaslatára – felkérik Mészárost, hogy vállalja el a hadügyminiszteri posztot az első felelős magyar kormányban. Mészáros a forradalom és a felkérés hírére május 23-án tér haza az itáliai hadszíntérről és veszi át hadügyminiszteri megbízatását és elkezdi megszervezni a magyar honvédséget, melynek létrehozásában és működésének kialakításában is vezető szerepet tölt be. Első és egyben egyik legfontosabb intézkedése során kidolgozza az ország védelme szempontjából szükséges katonai erők kiállításáról rendelkező törvényjavaslatot. A Nemzetőr 1848. május 27-i száma így ír a frissen kinevezett hadügyminiszterről: „Hadügyérünk nem valami marcziális, mord kinézésű, s gőgös affektálás által magát nevetségessé tevő, kozákos főtiszt, hanem valódi humánus férfiú, eleven eszű kedélyes ember, a szó legnemesebb értelmében hazafi vagy polgárkatona. Ilyen hadügyér kellett nekünk”.
1848 júniusában, szülővárosának és környékének országgyűlési képviselőjévé választják. Augusztus végétől, átmenetileg egy hónapra a délvidéki magyar hadsereg főparancsnokává is kinevezik és részt vesz a Jellasics bán elleni hadműveletekben. Szeptember végén tér vissza a fővárosba, ahol a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja lesz. 1848 decemberétől a felső-magyarországi hadtest parancsnoki feladatait látja el. 10 ezer fős csapatával részt vesz a kassai ütközetben 1849. január 4-én, azonban vereséget szenved, így január 9-én, felmentik a szolgálat alól és 1849. május 6-áig az ideiglenes hadügyminiszteri posztot töltötte be. Kossuth Lajos július 1-jén a leváltott Görgei helyére nevezi ki főparancsnoknak, erről a tisztségéről július 26-án lemondott, mivel nem egyeztek vezetési elveik Perczel Mór tábornokkal. Július 30-ától Henryk Dembinski főparancsnok, vezérkari főnökeként teljesít szolgálatot.
![1596865937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2e3d91dfa6a755408997.jpg)
Mészáros részt vett Bem oldalán az augusztus 9-ei temesvári csatában, mely a forradalom és szabadságharc utolsó csatája volt. Az ütközetben a Haynau tábornagy által vezetett császári csapatok verséget mértek a magyar erőkre. Mészáros augusztus 14-én több társával együtt Törökországba távozott és ezzel kezdetét vette a közel egy évtizedes emigrációja. A hazájától messzire szakadt Mészáros Törökországból, Franciaországba utazott. Ezek után egy rövid ideig élt Angliában, majd emigrált bajtársaival – Katona Miklós honvédkapitánnyal, Wratislaw Ede hadosztályvezérkari tiszttel és Dancs Lajos honvédkapitánnyal – az Egyesült Államokba utazott, ahol Iowa államban farmot vásárolt és földművelésből tartotta fenn magát. Ezekben az években is tartotta a kapcsolatot a világ különböző országaiban élő, emigrációba kényszerült társaival. 1858-ban tért vissza Angliába, Eywoodba, gróf Teleki Sándor anyósának kastélyába, ahol november 16-án elhunyt, hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.
Sikerekben és tapasztalatokban gazdag katonai pályájának minden korszakában – az emigráció éveiben is – naplót vezetett és feljegyzéseiben értekezett a körülötte zajló gazdasági és társadalmi valamint tudományos folyamatokról, újításokról. Gondolatait, tapasztalatait a harcászatról és a hadügyről szintén ezekben a feljegyzéseiben örökítette meg. Fennmaradt írásai nagy részét a mai napig nem dolgoták fel, publikált emlékiratai fontos kordokumentumok.