Túlélés és még több – norvég kiképzés a Magyar Honvédségben
Szöveg: Lengyel József százados | Fotó: a szerző felvételei |  2019. december 2. 9:30A legmagasabb szintű túlélés, elkerülés, ellenállás és kiemelés, azaz SERE (Survival, Evasion, Resistance, Extraction) kiképzést szervezett a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) Kiképzési Csoportfőnökség több katonai alakulat részvételével, a norvég mobil kiképző csoport (Royal Norvegian Air Force Mobile Training Team) hozzájárulásának köszönhetően hazánkban.
A SERE kiképzés minden haderőben érzékeny területnek számít, és ritka alkalom, amikor egy nemzet betekintést enged a saját kiképzésébe, ezért is nagy lehetőség az évtizedek óta tökéletesedő norvég rendszer megismerése, amely kiváló mintául szolgálhat a Magyar Honvédség számára.
Amikor SERE képzésről beszélünk, akkor sok esetben a túlélésre asszociálunk, azonban ennél jóval többről van szó. A norvég kiképzők jól ismerik a túlélés fortélyait, de mindezek mellett mesterei a fogságból való szabadulásnak és az ott tanúsított helyes magatartásnak, az ellenség-kikerülési taktikáinak, valamint a kiemelés előkészítésének, egyénileg és csoportosan is.
A kiképzés három napos menekülési fázisát egy kiemelés zárta, ahol a tervezett kiemelést végző helikoptert kettő JAS-39-es típusú vadászrepülőgép támogatta.
A magyarországi kiképzés célja elméleti és gyakorlati SERE oktatói ismeretek átadása volt azoknak a magyar katonáknak, akik a jövőben részt vesznek az MHP SERE képességének kialakításában a személyi mentés rendszerének részeként. Az MHP Kiképzési Csoportfőnökség feladata, hogy olyan egységes SERE A, B, C kiképzést hozzon létre, amely lehetőséget biztosít az izolációnak különböző mértékében kitett állomány differenciált kiképzésére.
A feladat összhaderőnemi jellege nem kérdéses, ennek megfelelően a kiképzőket is vegyesen válogatták ki a kiképzésre a szárazföldtől és a légierőtől egyaránt. A kiképzést megtekintette dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is.
A közelmúlt műveletei és konfliktusai megmutatták, hogy az egységeiktől elszakadt és fogságba került katonák mentésének késlekedése, vagy elmaradása a szembenálló fél számára lehetőséget biztosít arra, hogy az esetleges információszerzésen túl, a közvéleményen és a médián keresztül politikai és diplomáciai akadályokat gördítsen a nemzeti és szövetségi célok elérése elé.
Ahogy a nemzeti harci kutató-mentő (CSAR – Combat Search and Rescue) doktrína is fogalmaz: „A magyar nemzet kötelessége, hogy gondoskodjon a Magyar Honvédségnél és más fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő állomány, valamint azon polgári személyek biztonságáról, akik mindennapi tevékenységük során kockáztatják életüket a nemzeti érdekek védelmében. Ez a kötelesség a mindenkori kormány legfontosabb feladatát kell, hogy képezze a jövőben is." A személyi állomány mentése tehát mindig is a Magyar Honvédség egyik kiemelt prioritást élvező feladata volt és lesz a jövőben is.
A Magyar Honvédég a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében tervezi a hiányzó képességek kialakítását és a meglévő képességei fejlesztését. A program keretében nagy mennyiségű, a kor színvonalának megfelelő haditechnikai eszköz kerül majd a katonai szervezetekhez, ugyanakkor a legújabb generációs technikai eszközök nemcsak magas színvonalú hozzáértést, képzettséget, hanem filozófiaváltást is igényelnek az alkalmazó és a felhasználó részéről egyaránt. Ennek a filozófiaváltásnak szerves részét kell hogy képezze az élőerő túlélőképességének növelése is.