Az első pár nap a túlélőre ható fizikai és pszichikai hatások megismerésével, a fogságban várható stresszel és annak kezelésével telt. A menekülési terv elkészítését, a legszárazabb területekre kiterjedő vízszerzési és fertőtlenítési eljárások elsajátítását az élelemszerzés és -feldolgozás követte. Extrém helyzetben valószínűleg nem a kedvenc ételünket tálalják majd fel, ezért a katonáknak nem egyszer le kellett küzdeniük irtózásukat is – szerencsés esetben az étel biztonságosan fogyasztható és finom is egyben. Emellett olyan tűzgyújtási alapismereteket is elsajátítottak, amelyek a legcsapadékosabb éghajlatokon is működnek.

A résztvevők olyan menedékek és rejtekhelyek építését is megtanulták, amelyek nem csak az időjárás viszontagságaitól védik meg őket, de az ellenséges kereső csapatok elől is elrejt. Kommunikációs eszközök hiányában a kereső–kutató erők munkáját segítő jelzések használatát is megismerték, valamint terepen történő tájékozódást GPS, iránytű és térkép nélkül, a természetre és égitestekre hagyatkozva. Nem maradhatott el a csomózási technikák gyakorlása sem, amelyek használhatók menedéképítésre, de akár egy szükségbeülő is készíthető belőle, ha a szökés csak többemeletnyi magasságból lehetséges. A különböző személyi szabadságot korlátozó eszközökből (például a műanyag és fém bilincsek) való szabadulás szintén szerepet kapott.

A tanfolyam egy hetvenkét órás komplex „meneküléssel" folytatódott. Az állomány megtapasztalhatta, milyen fogságban lenni, majd a sikeres szökés után kezdetét vette a menekülés. Végig az ellenség elől rejtve, a túlélési alapelveket betartva kellett mozogni addig a pontig, ahonnan a baráti erők már ki tudták menekíteni őket. A menet során többször is az ellenséges erőkön kellett átszivárogni, valamint meg kellett küzdeni a természet erőivel, amelyek nem mindig fogadták kegyeikbe a résztvevőket. A katonák a menekülés alatt átlagosan öt kilót fogytak, ez is jól mutatja, hogy egy ilyen szituáció mennyire embert próbáló mind mentálisan, mind fizikálisan. A napi kalóriaigény ilyen helyzetekben a többszörösére ugorhat. Az éhség, a szomjúság, a fáradtság és a folyamatos üldözöttség érzése mind a feladás felé sodorhatják az embert, de a résztvevők mindannyian példaértékűen birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal.

Az ellenséges területről történő sikeres kijutás nem jelenti a képzés végét. Ezek után veszi kezdetét a visszaillesztés, melynek során minden információt begyűjtenek a sikeresen hazatértektől és a kiképzők a menekülés során szerzett tapasztalatokat felhasználják a későbbi képzések során.

A tizenkét napos tanfolyam egy mindenre kiterjedő fizikai és pszichológia vizsgálattal zárul, hogy a túlélő egészségesen térhessen vissza családjához és munkájához.

GALÉRIA