Újjászületés

A kiegyezést követő esztendőben, 1868-ban alakult meg a magyar királyi honvédség, melynek akkor elsősorban a belső rend fenntartása volt a feladata. A császári és királyi közös hadsereg mellett csak afféle segéderőnek számított, akárcsak ausztriai megfelelője, a Landwehr. Két fegyvernem, a gyalogság és a lovasság alkotta, a magyar tüzérség felállításáról kezdetben hallani sem akartak az osztrákok, érthető okokból. Úgy vélték: a korszak legnagyobb csapásmérő erejének számító fegyvernem – amely még jó néhány évtizedig meg is őrizte ezt a státusát – komoly veszélyt jelentene a „rebellis" magyarok kezében.

A századfordulón komoly viták zajlottak a kérdésben – mondja Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) parancsnoka –, s ekkor már a császári és királyi haderő vezetése részéről is jelentek meg olyan hangok, amelyek a magyar tüzérség felállítását szorgalmazták, mondván, így a magyar királyi honvédség önállóan is végrehajthatna nagyobb feladatokat.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin április 12-én, pénteken megjelenő számában!)