Viharos siker – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2020. január 18. 9:25Magyarország 1991 januárjában – gyakorlatilag az utolsó pillanatban – került a Kuvaitot megszálló Irak ellen alakult koalíciós erők nemzetei közé, ám katonaorvosaink a Sivatagi Vihar hadművelet egészségügyi biztosítása során még az amerikaiak őszinte elismerését is kivívták.
Az Irán ellen 1980 és 1988 között vívott háború során Irak 80 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, gazdasága súlyos válságba került. A közel-keleti állam diktátora, Szaddám Huszein szabadulni akart a tartozástól, ezért a legfőbb hitelezőjét, az olajban gazdag Kuvaitot vette célkeresztbe. Kicsiny szomszédját előbb a diplomáciai nyomásgyakorlás különböző eszközeivel igyekezett „megpuhítani" – melynek részeként hadseregével felvonult a két ország közös határszakaszára –, majd miután a világ, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok közömbösségét tapasztalta, még inkább felbátorodott, s 1990. augusztus 2-án támadásba lendült. Ezen a napon összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), s a 661. számú határozatában elítélte az agressziót, később pedig a – 678. számú határozatában – felszólította Irakot, hogy 1991. január 15-ig hagyja el Kuvait területét.
A helyzet békés rendezésére tett kísérletekkel párhuzamosan az amerikaiak vezette koalíciós erők megkezdték a felkészülést a katonai válaszlépésre, melynek keretében kidolgozták a hadművelet egészségügyi biztosítását is. Ennek részeként 1991. január közepéig az Egyesült Államokból és Európából komplett katonai kórházakat (mintegy 19 ezer ággyal, míg az USA területén további 25 ezer ágyat tartalékoltak), valamint 23 ezer főnyi egészségügyi személyzetet telepítettek át a Perzsa (Arab)-öböl térségébe. A komoly méretű előkészületeket az indokolta, hogy a koalíciós hadvezetés egy esetleges háború során 30–40 ezer fős veszteséggel – közte 15 ezer halottal – számolt, s nem alaptalanul; Irak ugyanis akkoriban a világ negyedik legnagyobb haderejével rendelkezett.
Orvoscsoport, de mekkora?
Magyarország az ENSZ BT 661. számú határozata után hamar kinyilvánította a koalíciós erőkhöz történő csatlakozási szándékát. Viszonylag gyorsan eldőlt az is, hogy egészségügyi kontingenssel járulhatunk hozzá a Kuvait felszabadítását célzó erőfeszítésekhez.
– Október elején a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatfőnökével, Hideg János vezérőrnaggyal együtt a Honvédelmi Minisztériumba rendeltek, ahol közölték velünk, hogy a kormányzat megerősítette azt a szándékát, miszerint a formálódó koalíció számára egy humanitárius egészségügyi kontingenst ajánlunk fel. Ennek megszervezése várt ránk – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Svéd László nyugállományú altábornagy, aki akkor ezredesi rendfokozatban a szárazföldi csapatok egészségügyi szolgálatfőnöke volt.
További részletek a Magyar Honvéd magazin január 17-én megjelent számában!
