Visszaadta a székelység elvesztett önbizalmát

Szöveg: Kovács Dániel | 2014. május 23. 15:15

Gábor Áron visszaadta a székelység elvesztett önbizalmát, hitét saját erejében és tehetségében − mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a legendás székely ágyúöntő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban május 22-én, csütörtökön.

Vargha Tamás: Gábor Áront székely őstehetségnek tartják ma is

„S ha nem lenne meg három ágyú, ítéljen rajtam a nép. Vagy ha meglesz, és azokkal célba nem találok, magam állok az ágyúk elé, hogy engem szaggassanak széjjel a golyók" − idézte Gábor Áron híressé vált szavait Vargha Tamás a konferencia megnyitóján, melyet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az erdélyi Kovászna megye Tanácsa közösen szervezett Gábor Áron születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére.

Az államtitkár rámutatott, irodalmi művekben sokféleképpen ábrázolták a híres szabadságharcost, aki a maga korában is nagy népszerűségnek örvendett, mint a háromszéki önvédelmi harcok egyik vezéralakja. Az életével foglalkozó történészek székely őstehetségnek tartották és tartják ma is.

Vargha Tamás kiemelte: abban a pillanatban, amikor a kökösi harctéren egy ágyú halálosan megsebesítette, ő volt a legnagyobb magyar, aki nem csupán a székelyek önbizalmát, erejét és bátorságát adta vissza, hanem az egész nemzet jövőbe vetett hitét is.

A konferencián egyebek mellett szó esett a székely tüzérség létrehozásának hátteréről is

A rendezvény fővédnöke, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter levélben üdvözölte a konferencia résztvevőit. Köszöntősoraiban rámutatott, mikor már csaknem egész Erdélyt elfoglalták a császári csapatok, Háromszék kitartott, s ebben nagy szerepe volt a székely ezermesternek, aki betartotta az ágyúkra és a munícióra vonatkozó ígéretét. A hídvégi csatában megszólaltak az ágyúk, a székely csapatok pedig emelt fővel csatlakozhattak a bevonuló Bem tábornok seregéhez.

A szakmai eseményen Gábor Áron életútját és a székely tüzérség történetét a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Székely Nemzeti Múzeum szakértői, a téma neves kutatói foglalták össze. A konferencia folyamán a hallgatók bepillantást nyerhettek az első székely ágyúk történetébe, megismerhették a székely tüzérség létrehozásának politikai, gazdasági és technológiai hátterét. Nyomon követhették Gábor Áron életének főbb állomásait, valamint képet kaphattak Székelyföldnek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéről.