Hivatása: lövész

Milyen érzés volt először átlépni az egyetemi laktanya kapuját?

Izgultam, de az alapkiképzés ráhangolt a tanévkezdésre, így már nem is volt annyira félelmetes. Tudatosult bennem, hogy sikerült az, amiért keményen küzdöttem, hogy egyszerre egyetemi hallgató és katona is legyek.

A lövész szakirányban már az elején biztos voltál?

Az első naptól lövész szerettem volna lenni és felnéztem a felsőéves hallgatókra. Egyébként kezdetben az évfolyam nagy része a lövész pályán gondolkodott, végül tizennyolcan végeztünk ezen a szakirányon.

Mi motivált, hogy lövész legyél?

Az oktatók kiemelkedően jó szakemberek és tetszett, hogy sok gyakorlattal jár a képzés, nem mindig a padban kell ülni. Bár kezdettől fogva motiváltnak éreztem magam, azt azért elmondták, hogy ez az életpálya lemondásokkal is jár. Például, harmadév végén a lövészbarett megszerzése volt a tét. Várt ránk egy háromnapos terepgyakorlat, ami testileg és érzelmileg is megviselt, ez jelentette az első komolyabb próbatételt. Százötven kilométer menet, kevés alvás, nehéz felszerelés. Mégis jó visszagondolni rá, mert akkor már nagyon összeszokott a csapat és a nehézségek ellenére is végig jó hangulat uralkodott.

Hogyan kezeled a nehézségeket?

Szerencsére a családom, a párom és a barátaim is támogatnak. Ez szerintem nagyon fontos a katonák életében, így leszünk igazán koncentráltak. Elsősorban magamnak és a vezetőimnek szeretnék bizonyítani.

A tavaly őszi Egységes Gyalogostiszti Felkészítésen előbb raj-, majd szakaszparancsnokként álltál helyt. Ez milyen élmény volt?

Könnyített a helyzeten, hogy az egyetem irányításával zajlott a 12 hetes kiképzés, így kicsit még védőburokban érezhettük magunkat. A kiképzők között és a törzsben is jól ismertem a katonákat. A közeg az alakulatomnál is támogató, sok hasznos tanácsot kapok, például, hogy mindig jegyzeteljek és semmit ne vegyek a szívemre egy-egy szakmai nézeteltérésnél.

… És a tanulságok?

Fontosnak tartom, hogy szakmai kérdésekben ismerjem a beosztottjaim nézőpontját, ez alapján tudok döntést hozni és parancsokat adni. Ugyan a végszó a szakasz irányításánál az enyém, azonban odáig csapatmunkával jutunk el. Megbízom bennük. Több olyan nagyszabású feladat is áll előttünk, ahol megmutathatjuk, mennyire tudunk jól együttműködni.

Milyen kihívásokkal szembesültél eddig terepen?

Lövészként tisztában kell lennem a különböző adottságokkal. A honvédségi gyakorlótereken jellemzően sík tereppel és homokos talajjal találkozunk, ami olykor megnehezíti a rejtett mozgást. Gépesített lövészként harcjárművek is segítenek. Nálam egyértelműen az épületharcászat a favorit, sok kollégám van így ezzel. Izgalmas és rengeteg a filmbe, videójátékba illő jelenet is.

Milyen fegyvertípusokat használsz?

Az egyetemen részletesen tanultunk a fegyverekről, sok típussal lőttünk, még Gepárd mesterlövészpuskával is. Szakaszparancsnokként gépkarabély van nálam, de csak vészhelyzetben kell használnom, mivel az én feladatom a rajok irányítása.

Milyen edzéseitek vannak?

Az egyéni testedzés híve vagyok, ugyanakkor mindenkitől elvárom, hogy fejlessze magát, és használja ki a napi egy-két óra kötelező sportidőt. Persze elfogadom, ha vannak napok, amikor csak kocogni van kedvük. Én hetente kétszer futok, a többi napot a konditeremben indítom. Minden körülmény adott: kondipark, konditerem, rekortánpálya és úszómedence is van.

Mit szeretsz legjobban a hivatásodban?

Leginkább azt, hogy feszegethetem a határaimat. Szeretem, hogy aktívan telnek a napok – persze vannak irodában töltött hetek is, de nem ez a jellemző. Úgy gondolom, az egyenruha tekintélyt parancsol, és igaz az, amit sokszor emlegetnek: bajtársiasságra törekszünk.

Mire vagy eddig a legbüszkébb?

Az első komoly gyakorlatom májusban volt Szlovákiában, NATO erőkkel kellett együttműködnünk. Hasznos tapasztalatot jelentett, mivel sok nemzet volt jelen, például osztrákok, lengyelek, amerikaiak és spanyolok. Úgy gondolom, jól felkészültek a magyar katonák.

Milyen céljaid vannak még?

Szeretnék felsőfokú angol nyelvvizsgát, a német nyelv is érdekel és informatikát is szeretnék tanulni. Fejleszteni akarom magam lövészként is, szeretném minél tovább élvezni ezt a hivatást.

Mit csinálsz a szabadidődben?

Örülök, hogy saját keresetből tudtam venni egy motort, amíg jó idő van, sokat használom. Budapesti vagyok, de sikerült Debrecenben találnom egy nagyon jó albérletet, ahol otthon érezhetem magam. Megszerettem a várost, bár a családom, a párom és a barátaim is Budapesthez kötnek. Most az olimpiát nézem gyakran, ahogy szerintem sokan. Az egykori évfolyamtársakkal összetartunk, többen is ennél az alakulatnál szolgálunk. Sok jó ember vesz körül, remélem, idővel itt is kötök majd szorosabb barátságokat.