23.950 az előirányzott honvédségi létszám

Szekeres Imre felszólalásában azt mondta, az új kihívásoknak megfelelő, a magyar haderő hazai és nemzetközi feladataihoz szükséges létszámra tettek javaslatot. Mint a tárcavezető kifejtette, a javaslatban számszerűen korlátozzák az egyes állománykategóriák felső határát, és az is látható, hogy a tiszti létszám (5350 fő) nem növekedhet, sőt elsősorban ennek terhére tervezi a tárca a többi állomány növelését.

A javaslat a tiszthelyettesek létszámát legfeljebb 8500 főben, a legénységi állományt legfeljebb 8000 főben, köztisztviselői, közalkalmazotti és ügyészségi alkalmazottak létszámát pedig legfeljebb 3900 főben határozza meg. Szekeres Imre kiemelte, hogy továbbra is lehetőség lesz az egyes állománykategóriák közötti kis mértékű átcsoportosításra.

A honvédelmi miniszter kitért arra, hogy jelenleg a csapattagozat létszáma 21,030 fő, más szervezeteknél 4545 fő. Utóbbiak közé tartozik a minisztérium (499 fő), a HM hivatali és háttérintézményei (1373 fő), a katonai titkosszolgálatok (1000 fő), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói és tiszthallgatói (920 fő), valamint a katonai ügyészség (182 fő).

Mint elhangzott, az utóbbi időszak haderő-átalakításának eredményeként csökkentették a bürokráciát és növelték a csapatlétszámot. A műveletekhez szükséges alakulatok létszámát 100 százalékra töltik fel, miközben a minisztérium és a háttérintézmények létszáma 4500 fővel csökkent, ami többnyire a vezetést és az igazgatást érintette.

A fideszes Tóth Gábor azt mondta, frakciója tartózkodni fog a szavazáson, mert kevesli a több mint 23 ezer főben megállapított létszámot. Szerinte a szocialista kormányok szisztematikusan építik le a magyar honvédséget, melynek költségvetése és létszáma is évről évre csökken, hiszen míg 2005-ben 34 ezren, 2006-ban már csak 28 ezren dolgoztak a szervezetben. Hozzátette: a 23.950 fő csak minimális érték lehet, ezért ennek növelését javasolják majd módosító indítványban.

Mennyi az annyi?

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: veszélyezteti az ország biztonságát, hogy a NATO által támasztott követelményeknek nem tudunk megfelelni, és csak a GDP 1,17 százalékát költjük honvédelemre, aminél kevesebbet csak Luxemburg és Izland. Tóth Gábor szerint ugyanakkor az is veszélyt jelent, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva a legmagasabb arányú szárazföldi erőt tartja műveletben a NATO-n belül.

Szekeres Imre válaszában hazugságnak nevezte, hogy Magyarország a honvédelmi kiadások tekintetében Luxemburg és Izland szintjén lenne, mivel a magyar adatok csak egy kicsivel maradnak el az átlagtól és például Spanyolországgal vannak egy szinten.

A honvédelmi miniszter szerint ma már nem az a kérdés, ki mennyit költ saját védelmi kiadásaira, hanem az, milyen mértékben vesz részt a közös projektekben. Szekeres Imre közölte: az sem igaz, hogy a Magyarország az indokoltnál aránytalanul nagyobb mértékben állomásoztat külföldön katonákat, hogy ezzel bármit is kompenzáljon.